Testvérháború Prológus 5-6. fejezet

FIGYELEM! A történetben több leszbikus karakter is szerepet kap, köztük talán a két legfőbb szereplő, Frances és Katie is. Emellett a történetet át meg átszövik a leszbikus szexuális utalások. Aki ezt nem tolerálja, azt arra kérem, hogy itt fejezze be és ne olvassa tovább a történetet.
Köszönöm

Frances DeValoi sikeres fiatal ügyvéd és egy igazi nőfaló, számos strigulával a lajstromában. De amikor találkozik Katie Rosenberggel, minden megváltozik... Katie közgazdaságot tanul, és azonnal megbabonázzák Frances varázslatos szürke szemei. Eleinte próbál ellenállni a csábításnak, de a szerelemnek semmi sem szabhat gátat... Talán csak Ross DeValoi, Frances öccse, aki szintén szerelmes Katie-be. Vajon belenyugszik, hogy a nővére elszeresse a lányt?

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1997

*****************************************************************

5. fejezet

Másnap este Frances és Katie az előbbi szüleivel ültek Richard dolgozószobájában, ami könyvtárként is szolgált. A gyönyörű mahagóni szekrények roskadoztak a könyvektől. Ross-t nem találták sehol és senki sem tudta, hova tünhetett.
– Mikorra tervezitek a szertartást? – nyitotta ki Richard a noteszét.
Frances és Katie egymásra néztek.
– Hat hónapon belül. Talán októberben – válaszolta Katie zavartan.
Frances vidáman felnevetett.
– Ez nagyszerű. Végre megházasodok – csapta össze a kezét, mire mindenki felnevetett.

***

Ross a nővére bejelentése után beviharzott a szobájába. A harag és a tehetetlen düh mardosta a szívét. Most már eggyel több oka volt gyűlölni Frances-t. Az a ribanc nem érdemli meg Katie-t. Neki kell megszereznie azt a lányt. Neki KELL az a lány. Ő tényleg szereti őt. Frances nem. Valahogy el kell választania őket egymástól.
Annyi viszont biztos, hogy nem megy el a kis esküvőjükre. Keres majd valami kibúvót. Ezt nem tudja végignézni. Ez egyszerűen undorító.
A szemei megteltek könnyel, ahogy megesküdött, hogy egy napon Katie az övé lesz.

6. fejezet

Három héttel később, karácsonykor, Frances és Katie felállította az első közös karácsonyfáját. Tökéletesen boldogok voltak együtt. A szerelmük egy pillanatra sem ingott meg. Tökéletes egyetértésben választották ki a fát és hozzá a dekorációt. A nappalijuk most leginkább egy katasztrófasújtotta övezetre hasonlított, tele összegyűrt csomagolópapírral. Mindketten kényelmes tréningruhába öltözve, mezitláb pakolták fel az égősorokat a toronymagas fára.
Ötletük se volt, hogy takarítják fel az összegyűlt hatalmas mocskot. Frances fintorogva nézett végiga romhalmazon és a fejét ingatta. Végül szürke szemeit Katie-re emelte, aki szintén megcsóválta a fejét és kezeit a csípőjére tette, miközben súlyát egyik lábáról a másikra helyezte. Aztán Frances-re nézett, akinek a szemében tiszta vágy csillogott. Hirtelen hőhullám futott végig a testén és azonnal megkívánta a nőt.
Frances közelebb lépett hozzá és mélyen a szemeibe nézett. Aztán felemelte a kezét, hogy gyengéden megsimogassa Katie arcát és előre hajolt, hogy szájon csókolja őt. Katie felnyögött, ahogy a másik nő nyelve becsusszant ajkai közé és Frances karjaiba simult. Testét elöntötte a forróság és nem tudott ellenállni a heves csóknak.
Mire észbe kaptak, már meztelenül fetrengtek a földön, testük pedig egymáshoz préselődött. Francis a menyasszonya fölé hajolt, ágyékát a lányéhoz préselve. Katie végigsimított a hátán, ujjai pedig belemélyedtek az izzadtságtól síkos izmokba. Hangosan nyögtek, miközben csókolóztak és szeretkeztek.
Katie teste azonnal megfeszült, ahogy Frances ujjai belé hatoltak. A másik nő már ismerte teste minden apró rezdülését. Pontosan tudta, hol kell hozzáérnie, hogy a lány azonnal elaléljon a gyönyörtől. Ajkaik ismét találkoztak és gyengéd csókban forrtak össze. Katie torkán kiszaladt egy hangos nyögés, mire Frances is felnyögött és ágyékát még jobban a lányénak feszítette. Aztán legördült Katie-ről, aki felült és vágyakozva pillantott le rá. Ajkai elnyíltak, ahogy zihált, érzéki mellei pedig hevesen emelkedtek és süllyedtek.
Teste még mindig remegett, és érezte, ahogy a nedvesség lefolyik combjai belsején. Aztán felsóhajtott, amikor érezte, hogy Frances erős karjai átölelik őt. A szürke szemek lecsukódtak, ahogy a nő ajkai rátaláltak Katie meredező mellbimbóira, gyönyörrel teli sóhajtásokat csalva elő a lányból. Katie teste megfeszült, és az orgazmus azonnal rátört megfeszülő testére. Hangosan felsikoltott és ujjait Frances vállába mélyesztette.
Frances tovább haladt a lány nyakára és Katie gyönyörének hatására rá is rátalált az élvezet. Végigcsókolta a lány nyakát, aki hátra hajtott fejjel utat engedett neki, még jobban felizgatva Frances-t, akinek orrát betöltötték az izzadt test kigőzölgései.
– Katie, baby! – suttogta a lány fülébe, majd folytatta: – Je veux vous faire l’amour sous notre arbre de Noël? [1]
Katie már megtanult annyira franciául, hogy megértse a másik szavait. Testét ismét elöntötte a vágy. Félig öntudatlanul bólintott, és annak sem igazán volt tudatában, amikor Frances a fa alá cipelte őt, hogy aztán ismét fölé hajoljon. Érezte a rá szitáló tűleveleket és Frances érzéki csókjait a testén. Érezte, ahogy a nő nyelve végigszalad mellkasán és hasfalán. Aztán felnyögött, amikor a nő ajkai rátaláltak a mellbimbójára, miközben ujjai a lány combjának belsejét simogatták, hogy aztán gyengéden szétnyissák szeméremajkait és behatoljanak barlangjába.
Hosszú órákig szeretkeztek, Frances pedig úgy érezte, teste minden egyes alkalommal szétrobban, amikor Katie elér a csúcsra.
A következő másfél év rózsaszín ködben telt Frances és Katie számára. Szerelmük egyre csak nőtt egymás iránt. Frances szülei, akiket örömmel töltött el a lányuk boldogsága, már gyermekükként szerették Katie-t. Már teljes mértékben a család részévé vált. Richard abba is boldogan beleegyezett, hogy a lány felvegye a családjuk nevét. Így a hivatalos neve Katie Rosenberg-DeValoi lett. A boldogságuk pedig mindenkit féltékennyé tett. Úgy egy hónappal Frances bejelentése után az anyja adott neki egy ajándékot. Egy ajándékot, ami megerősíthette soha nem múló szerelmüket. Egy házat, ahol közös otthonra lelhettek.
Ahogy az idő múlt, mindketten vágyakozni kezdtek valamire. Valamire, ami megtestesíti a szerelmet, amit egymás iránt éreznek. Valakire, akit együtt nevelhetnek fel. Akit a sajátjuknak mondhatnak. Egy gyerekre. Az ő gyerekükre. Akire mondhatják, “a mi fiúnk vagy lányunk”. De ez sajnos csak kettejüknek lehetetlen volt. Ezért egyikük sem beszélt róla. Mindketten eltemették az elméjük mélyére, ugyanakkor így is tudták, hogy a másik is vágyik rá.
Egy nap vacsora közben Katie-ből kirobbant a kérdés:
– Frances! Szerettél volna valaha is gyereket? – hangja remegett, ahogy a kezei is.
Frances felnézett rá és mosolya átragadt Katie-re is.
– Igen. Mindig is szerettem volna. – Átnyúlt az asztal felett és megszorította a lány kezét. – Katie! Gyereket szeretnék tőled.
A lány felnevetett a szeretetteljes hang hallatán és szemei örömkönnyekkel teltek meg. Felállt és egy szoros ölelésbe vonta Frances-t, hogy aztán visszahúzódjon és a nő szemébe nézzen.
– Mikor?
– Amint csak lehetséges.
– De kitől? – vonta össze a szemöldökét a lány.
– Mit szólnál Louie-hot? – mosolyodott el Frances. Már hosszú ideje tervezte, hogy megkéri mostohatestvérét. – Tudod, mennyire hasonlítunk.
– Igen – válaszolta Katie mosolyogva. – Hívjuk is fel! Most rögtön. Nem érdekel, mennyi az idő Franciaországban. – Azzal kivonszolta Frances-t a konyhából. El is felejtették a vacsorát és a dolgozószoba felé indultak.

Folytatása következik!

Vége a prológusnak!

_________________________________________________
[1] Je veux vous faire l’amour sous notre arbre de Noël? (francia): Akarsz szeretkezni a karácsonyfa alatt?