Testvérháború IV. rész 4-6. fejezet

FIGYELEM! A történetben több leszbikus karakter is szerepet kap, köztük a két főszereplőnek tekinthető személy, Frances és Katie is. Emellett a történetet át- és átszövik a leszbikus utalások és néha szexjelenetek is. Aki ezt nem tolerálja, azt ezúton kérném meg, hogy itt fejezze be és ne olvassa tovább a történetet.
Köszönöm

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1997

*****************************************************************

4. fejezet

– Sosem kellett volna itt hagynod… Minden a te hibád. – Ross szavai visszhangoztak újra és újra Frances fejében, amíg végül fel nem ébredt. Felemelte a fejét és körbe nézett. Katie a mellkasára hajtott fejjel aludt. Gyengéden lefejtette magáról a lány karjait és kikászálódott az ágyból. Úgy egy órát alhatott. Visszament a fürdőszobába és felhúzta a boxerét, majd a felsőjét is és a lépcső felé indult.
Lement a nappaliba és körbenézett. Minden ugyanolyan volt, mint két hónappal korábban, amikor utoljára járt itt. Kivéve, hogy a ház nem visszhangzott a fia nevetésétől. A bárszekrény felé nézett. Innia kellett valamit. Elővett egy poharat és egy üveg vodkát. Félig töltötte a poharat és felhajtotta. Egy órával később leroskadt a kanapéra, kezében szorongatva az üres üveget. Ross szavai azonban az alkohol mámorán keresztül is utat törtek maguknak: – Sosem kellett volna itt hagynod… Minden a te hibád.
Felállt és a nappali közepére botladozott.
– Sosem kellett volna itt hagynod… Minden a te hibád.
Dühében felüvöltött és áthajította az üres üveget a szobán.

***

Katie felriadt a zajra és észrevette, hogy Frances nincs mellette. Felállt ás a ruhás szekrényhez ment, hogy felöltözzön. Aztán gyorsan lesietett a lépcsőn. Odalent térdre rogyva találta meg Frances-t, ahogy hangosan zokog. Katie szíve összeszorult. Oda térdelt mellé és átölelte őt.
Frances könnyes szemmel felnézett rá.
– Minden az én hibám. Miattam fog meghalni. Csak miattam. – Próbált elhúzódni, de Katie meglepő erővel tartotta vissza. – Most biztos gyűlölsz.
Katie tudta, hogy a legmélyebb félelmek törtek fel a nőből.
– Frances! – suttogta. – Kérlek, nyugodj meg!
A nő kábán nézett rá. Könnyes szemekken magához ölelte a lányt és arcát a puha mellek közé fúrta.
– Annyira szeretlek! – suttogta, mohón megcsókolva Katie-t. – Annyira de annyira szeretlek!
Nem sokkal később Katie talpra segítette őt és a lépcsőhöz vezette. Amikor a hálószobába értek, a lány kényszerítette, hogy lefeküdjön. Frances még mindig zokogott és szorosan Katie-hez bújt.
Még amikor elaludt, karjai akkor is szorosan ölelték a nőt, akit mindennél jobban szeretett.

5. fejezet

Teltek-múltak a hetek és Frances és Katie mindig együtt mentek el meglátogatni a fiukat. William még mindig kómában volt, de lassan már gyógyult. Az orvos megengedte, hogy bemenjenek hozzá és leüljenek az ágya mellé. Frances halkan beszélt a kisfiához és elmondta, mennyire hiányzott neki. Néha könny szökött a szemébe és akkor Katie átölelte őt, hogy kisírhassa magát.
Katie volt az erősebb kettejük közül és Frances nála keresett menedéket. A gondolat, hogy elveszítik a fiukat, Katie-t is ugyanúgy megrémítette, de Frances kedvéért erősnek kellett maradnia. Egymás karjaiban aludtak minden éjjel, de egyszer sem szeretkeztek, mióta Frances visszatért.

***

Egy nap Syrah és Lucy tűntek fel a kórházban. Lucy rendszeresen beszélt Frances-szel az alatt is, amíg Franciaországban volt, így rögtön tudta amikor a nő visszatért New Yorkba. Syrah-nak is elmondta, mi történt Williammel és elhatározták, hogy elmennek meglátogatni.
Oda léptek Katie-hez, amíg a lány arra várt, hogy beszélhessen az orvossal. Frances odabent volt Williammel. Katie összevonta a szemöldökét, amikor meglátta a kézen fogva velé közeledő két nőt. Vajon mióta ismerhetik ezek ketten egymást?
Syrah látta, mennyire megviselték a történtek a lányt és megsajnálta őt. Most már tudta, hogy Ross minden szava hazugság volt. Az elmúlt hónapban sokat beszélgetett erről Lucy-val, aki csak “hazug köcsögként” utalt Rossra. Elmondta, hogy Katie volt az első Frances életében, aki igazán boldoggá tudta tenni őt. Azóta pedig, hogy elhagyta őt, Frances nem talált önmagára.
Katie fagyosan nézett Syrah-ra, de örült Lucy-nak, aki sosem tett semmit ellene. A barátság, ami összekötötte őket Frances-szel, Katie-hez is közel hozta őt, bár az elmúlt hónapban alig beszéltek, mivel a lány senkit nem engedett közel magához. Amikor oda értek, átölelte Lucy-t, aki megcsókolta a homlokát.
– Katie – szólalt meg végül Syrah. – Nagyon sajnálom, ami a fiaddal történt.
– Köszönöm – motyogta a lány, miközben összevonta a szemöldökét.
Lucy sóhajtott egyet.
– Melyik szobában van?
– A 324-esben.
Lucy megköszönte és egy jelentőségteljes pillantást küldött Syrah felé, aki bólintott. Lucy kettesben hagyta őket és eltűnt a folyosó végén.
Syrah felemelte a kezét és Katie vállára tette. A lány megmerevedett és tett egy lépést hátra.
– Katie, muszáj beszélnünk.
A lány hallotta az elkeseredettséget a hangjában és rá emelte a tekintetét.
– Mégis mit mondhatnál nekem?
Syrah vett egy mély levegőt és lesütötte a tekintetét.
– Ugye tudod, hogy Frances mindig is téged szeretett?
Katie halványan elmosolyodott és karba fonta a kezeit.
– Természetesen – mondta szarkasztikusan.
Syrah a szemébe nézett.
– Frances sosem csalt meg téged.
Katie megmerevedett.
– És mégis miért kéne hinnem neked?
Syrah megrázta a fejét.
– Nem tudom. – Könny szökött a szemébe. – A fenébe is! Amikor meglátogattam, még csak a közelébe sem engedett. Én erőszakoltam magam rá. A rúzsfolt is csak egy véletlen volt – kezdett zokogni. – Esküszöm.
Leroskadt egy székre és a kezei közé temette az arcát.
Katie együttérzően nézett rá. Leült mellé és megsimogatta a hátát.
– Honnan tudod, hogy Frances sosem csalt meg engem?
– Mert ahhoz túlságosan is szeret – válaszolta Syrah és Katie szemébe nézett. – Ne légy ennyire bizalmatlan! Büszkének kellene lenned rá, hogy olyan feleséged van, mint Frances. Sajnálok mindent, amit tettem ellenetek. Kérlek, bocsáss meg!
Katie hitt neki. Tudta, hogy Frances iránta érzett szerelmét senki nem ingathatja meg. És azt is tudta, mennyire megviselte az elválás a nőt. Talán tényleg jobban kellene bíznia Frances-ben. Tudta, csak egy szavába kerül és Frances visszatér hozzá. Syrah-ra nézett, aki lassan elmosolyodott.
– Gondolod, hogy lehetnénk ezek után barátok? Fátylat a múltra!
Syrah hevesen bólogatott.
– Nagyon örülnék, ha ilyen barátom lehetne.
Katie elmosolyodott és bólintott. Kinyújtotta a kezét Syrah felé.
– Barátok.
– Barátok – válaszolta a nő és gyengéden megszorította a felé nyújtott jobbot.

***

Lucy az ágy mellett ácsorogva találta Frances-t, ahogy gyengéden simogatja a fia haját és reménykedő szeretettel néz le a kis arcra. Megérezte Lucy jelenlétét, felnézett rá és elmosolyodott.
– Hogy vagy? – kérdezte keserű hangon.
Lucy nem tudta, mit mondhatna. Nem számított rá, hogy ilyen állapotban találja majd a barátját.
– Jól, köszönöm – nyögte ki végül. – És te?
Frances ismét a fiára nézett és pár percig hallgatott.
– Néha elhagy az erőm, de Katie tartja bennem a lelket… Hiányzik – simogatta meg ismét William fejét.
Lucy megkerülte az ágyat és átkarolta Frances vállat.
– Minden rendben lesz.
Frances válaszolni akart, de ekkor William valami halk hangot adott ki. Mindketten rá néztek és látták, ahogy a kis szemek szélesre tárulnak. Frances felnyögött, amikor rádöbbent, hogy a fia ásatott.
– Di! – mosolygott a kisfiú.
Frances szélesen elmosolyodott és könny szökött a szemébe. Az ágy mellé térdelt és átölelte Williamet. Lucy kisietett a szobából, hogy értesítse Katie-t és az orvost. Együtt találta őket Syrah-val. Az orvos felnyögött a hírek hallatán, Katie pedig azonnal elfordult és a szoba felé rohant. Az orvos és egy nővér szorosan a nyomában haladt, egyedül hagyva Lucy-t Syrah-val. A két nő átölelte és boldogan megcsókolta egymást.
Néhány perc múlva, amikor bementek a szobába, Katie-t és Frances-t egymás karjaiban találták, ahogy az örömtől sírnak. Az orvos és a nővér Williamet vizsgálta, aki boldogan mosolygott, mintha semmi sem történt volna.

6. fejezet

Néhány óra múlva Frances és Katie is elhagyták a kórházat. Csatlakoztak Lucy-hoz és Syrah-hoz egy ünnepi vacsorára. Órákig beszélgettek és örültek William felépülésének. Annak ellenére, hogy így is akadtak problémák. Az orvos elmondta, hogy a törött bal kéz már sosem lesz a régi és a nehézkes beszéd is sokáig megmaradhat. Az egyetlen szó, amit helyesen ki tudott mondani, a “Di” volt.
Frances és Katie sok boldogságot kívántak Syrah-nak és Lucy-nak. Megegyeztek, hogy Syrah továbbra is folytatja a munkaútjait, de olyan sűrűn meglátogatja Lucy-t, ahogy csak tudja. Lucy továbbra is Frances-szel akart dolgozni, aki örült a ragaszkodásának.
Hosszú órák beszélgetése után mindannyian úgy döntöttek, ideje haza menni. Frances és Katie mentek el először, hátrahagyva a sokat mondóan egymásra mosolygó Lucy-t és Syrah-t.

***

Frances előre engedte Katie-t a sötét lakásba. Már este tíz óra volt. Felkapcsolta a lámpát, majd Katie felé fordult. Mindketten boldogan mosolyogtak, hogy a fiuk végre magához tért. Fáradtak voltak, de nem akarták abbahagyni az ünneplést.
Frances megcsodálta Katie gyönyörű mosolyát. Annyira akarta őt, hogy az már szinte fájt. Az alatt a hosszú hónap alatt, mióta haza jött, alig mertek egymáshoz érni. Már egész testük vágyódott a másiké iránt. Gondolataik viszont eddig csak William körül forogtak. De most, hogy a fiú már gyógyulófélben van, végre fellélegezhetnek.
Frances a rádióhoz lépett és keresett valami kellemes zenecsatornát. Katie megigézve bámulta őt, ahogy visszasétál hozzá. Lassan átölelték egymást és Katie a felesége nyaka köré fonta a karjait.
Egymás szemébe néztek, érezve a mindenüket betöltő végtelen szerelmet.
– Katie – suttogta Frances. – Szeretnék mondani valamit.
– Mit? – kérdezte a lány, bár pontosan tudta a választ.
Frances beharapta az alsó ajkát.
– Az alatt a két hónap alatt, amíg távol voltam… – Elfúlt a hangja. – Nem tudtam megnyugodni. Úgy értem, én… csak rád tudtam gondolni, és…
Katie az ajkaira tette a mutatóujját, hogy elhallgattassa és halkan kuncogni kezdett, ahogy Frances arcán megjelent a gyermeki félelem, hogy valami rosszat mondott.
– Nem kell magyarázkodnod – suttogta. – Nem voltunk együtt, nem igaz?
Frances hevesen bólogatott.
– De én veled akarok lenni – ölelte szorosan magához a feleségét. – Kérlek, bízz bennem! Szeretlek. – Könny szökött a szemébe és megcsókolta a még mindig a száján pihenő ujjat. – Kérlek.
Katie elhúzódott és Frances könyörgő szemeibe nézett.
– Bízom benned. – Könny töltötte meg a szemét. És ezúttal komolyan gondolta. Tényleg bízott a nőben. Emlékezett az őszinteségre Syrah szemében. A vállára vonta Frances fejét és gyengéden végigsimított a haján. Aztán két keze közé fogta a felesége arcát és gyengéden megcsókolta. Ajkai elnyíltak, utat engedve Frances nyelvének.
Frances érezte a növekvő gerjedelmet a combjai között. Szorosan magához ölelte Katie-t és a kanapé felé vonta őt. Katie felnézett rá, miközben a nő megszabadult a blézetéről. Aztán megfogta a nő kezét és a derekához húzta, a pólója széléhez.
Engedte, hogy Frances levetkőztesse és megszabadítsa a melltartójától is. Aztán megragadta a nő tarkóját és a melleire húzta az arcát. Frances felnyögött és a szájába vette az egyik kemény mellbimbót.
Egy örökkévalóságnak tűnő ideig kényeztette az érzékeny bimbókat, majd végigcsókolta Katie nyakát, az arcélét és gyengéden megharapta a lány fülcimpáját.
Katie felnyögött és ismét Frances ajkaira tapadt. Nyelveik forró táncot jártak, miközben testük egymáshoz simult. Katie megszabadította a nőt a maradék ruhájától is, miközben egész teste remegett. Annyira vágyott már erre, hogy nem tudott tovább várni.
Frances segített neki megszabadulni a ruháktól, majd amikor már ő is meztelen volt, maga mellé vonta Katie-t a padlóra. A lány a dereka köré kulcsolta a lábait és felnyögött, ahogy Frances ismét a mellei közé temette az arcát.
Kezei bejárták Katie testét, egyre jobban közeledve ágyéka felé. És amikor Katie szemébe nézett, a lány tudta, alig várja, hogy a combjai közé fúrhassa az arcát. A hátára fektette a lányt és fölé hajolt.
Csókokkal hintette be a lány arcát, majd mélyen a gyönyörű zöld szemekbe nézett. Aztán lefelé indult. Végigcsókolt minden négyzetcentiméter bőrt a lány mellein, hasán és combjain.
Katie teste megfeszült és halkan felsikoltott. Frances gyengéden ingerelte őt. Combjai belsejét csókolgatta és az ágyékát nyalogatta. Aztán Katie ismét felsikoltott, ahogy a nyelve belé hatolt és görcsök kerítették hatalmukba a testét.
Frances is felnyögött, ahogy Katie teste megfeszült. A lány az arcába nyomta az ágyékát, majd hangosan felsikoltott, ahogy rátört a végtelen gyönyör.
Hirtelen, nem tudta miért, könny szökött a szemébe.
Frances elengedte őt, majd mellé telepedett és ismét megcsókolta. Katie teljesen elalélt, ahogy megérezte saját nedveit a nő száján.
– Annyira szeretlek, Frances! – nyögte és végigsimított a nő hátán.
Frances felnevetett.
– Ó, Katie! – csókolta meg ismét. – Én is nagyon szeretlek téged.
Katie teljesen elalélt, ahogy ez a nő rá telepedett és minden porcikáját végigcsókolta, és minden egyes csókjával jobban és jobban felizgatta őt. Tudta, hogy mindig is szeretni fogja őt. És, ami a legjobb, őszintén hitte, hogy Frances is örökké szeretni fogja őt.

Egész éjjel szeretkeztek a nappali padlóján, még arra sem véve a fáradtságot, hogy addig elszakadjanak egymástól, amíg bemennek a hálószobába.

Folytatása következik!

Vége a IV. résznek!