Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A "" kifejezés eredménye:
7 611-7 620 megjelenítése a(z) 21 810 elemből.
Eve pedig kezdett belemelegedni a dologba, és végig puszilgatta. És a végén bekapta. Adam már… Neki mér elbódult az agya… Egyszerűen élvezte, hogy hogyan játszanak vele. És Eve egyre jobban belemelegedett, és egyre hevesebben izgatta a szájával a fiút. Adam szólni akart, jelezni, hogy robban, de Eve nem törődött vele, és végül egy mély sóhajjal felrobbant, Eve pedig meglepetten, de elégedetten ízlelte meg a férfi orgazmusát...
Elérkezett a nap, mind ezt várta,
Hogy döntsenek arról,
Lépjenek előre, avagy hátra,
S távozzanak a világukból.
Nagy itt a nyüzsgés, fejetlenség,
Két oldalról hallom,
Hogy döntsenek arról,
Lépjenek előre, avagy hátra,
S távozzanak a világukból.
Nagy itt a nyüzsgés, fejetlenség,
Két oldalról hallom,
Mikor fogom tudni az igazat, a jót, s mikor nem kell várni a reményt, a csalót?
Mondhatom -e valaha, hogy igen, célba értem? vagy örökké várom a jobbat vagy azt, amitől féltem...
Mondhatom -e valaha, hogy igen, célba értem? vagy örökké várom a jobbat vagy azt, amitől féltem...
- Tudom. Én is ugyanazt érzem, amit te. Tudod, valahogy örülök annak, hogy nem sikerült legyőznöm Ellit.
- Miért?
- Mert akkor már régen túlszaporodott volna az emberiség. Meg aztán gondolj csak bele! Életerős fiatalként meghalni milyen rossz lenne. Tele vagy élettel, és mégis meg kell halnod, mikor eljár az időd. A Halál és az Öregség kéz a kézben járnak.
- Valóban - mosolyodott el keserűen a hadisten...
- Miért?
- Mert akkor már régen túlszaporodott volna az emberiség. Meg aztán gondolj csak bele! Életerős fiatalként meghalni milyen rossz lenne. Tele vagy élettel, és mégis meg kell halnod, mikor eljár az időd. A Halál és az Öregség kéz a kézben járnak.
- Valóban - mosolyodott el keserűen a hadisten...
Pár nap múlva saját felelősségre elhagytam a kórházat, és kivettem egy lepukkadt kis szobát a város szélén. Megpróbáltam szüleimet felkeresni, de a kommunikátor nem jelzett vissza. Nem áltattam magam, tudtam, hogy a becsapódási zóna kellős közepén éltek. Beesteledett, mire elrendeztem a dolgaimat, és bejelentkeztem egy terminálnál, mint túlélő. Mikor hazafelé sétáltam, tekintetemet az égre szegeztem, hogy lássam a csillagok megnyugtató képét. Mást nem láttam, csak az erőtér rózsaszínes...
Görnyedten, futólépésben rohantam a madarasi buszhoz. Amikor megláttam, mennyi ember várakozik a megállóban, majdnem dührohamot kaptam. Gimnazisták. Tizenéves csitrik és pubik.
Miért kell ezeknek itt lenniük, éppen most? Mért nincsen több órájuk az iskolában?
Miért nem mentek shoppingolni egyet, vagy kettyinteni valahova? ...
Miért kell ezeknek itt lenniük, éppen most? Mért nincsen több órájuk az iskolában?
Miért nem mentek shoppingolni egyet, vagy kettyinteni valahova? ...
Húzzatok vissza a Földre, mikor fölötte képzeletem szállna,
húzzatok vissza, mert a csalódástól esnék le, s az újra fájna...
húzzatok vissza, mert a csalódástól esnék le, s az újra fájna...
nem lesz többé élet
csak rémísztő csend
melyet csak kósza szellő zaja tör meg
ha faággal még épp ablakot tör be ...
csak rémísztő csend
melyet csak kósza szellő zaja tör meg
ha faággal még épp ablakot tör be ...