A "" kifejezés eredménye:

Téli világ, halott a táj, szinte fáj a hideg…
Sötét világ, magányba zár, ez a világ rideg!
Nyári gyerek Napot kíván, de nem leli a fényét,
Komor világ, zordon napok figurázzák...

Fekszem az ágyon, és egyre csak forgolódom
Kicsordul a könnyem és átjár a fájdalom
Nem akarok sírni mégis megteszem
Siratok egy régi szép szerelmet...

Az erdő már rég nem olyan, mint rég.
A levegőt a félelem illata járja át.
Az állatok már csak halvány emlékképekben jelennek meg.
Rég nincs itt semmi,
csak megkopott zuzmók a korhadó fák tövében...

Nem... nem, végülis... tényleg jobb, ha a jelenre koncentrálsz.
Dia hirtelen kiegyenesedett. Sanyi unottan fújta az újabb és újabb füstfelleget a levegőbe, láthatólag nem is figyelve.
- Sanyi – szólalt meg Dia kiszáradt szájjal. – Miért kérdezed ezt?
- Hm? Ja... semmi. Tényleg semmi. A jelenre koncentrálok – tette hozzá magyarázatképpen, és összevissza hadonászott.
Dia megmagyarázhatatlan módon elmosolyodott.
- Én is – mondta szelíden. – Csakis a jelenre......

- Tudja édesanyám Mariskáéknál ott lesz még néhány lány, meg az öreg Saski néne. Ővele fogjuk megjósoltatni, hogy ki lesz a jövendőbelink. Beszélgetünk, kicsit nevetgélünk is -
A lány nagyon szépen kérte az édesanyját, ezért Margit elengedte. Tudta, Juli egy-két éven belül eladósorba kerül, meg aztán jobb, ha vidámságban búcsúztathatja el ezt az évet...

Az Európai Konföderáció, majd ezer éves nevén az Európai Unió, egy védelmi pajzsot szeretett volna kifejleszteni, és a háborúskodást kihasználandó az űr gyarmatosítások élére kerülni. Ismét csak a történelem ismétli önmagát, csak éppen nagyobb léptékben. Már voltak kísérletek féreglyukak meglovagolására, de a végeredmény egy üveggolyónyira zsugorodott valaha 250 méteres űrhajók maradtak...

Szerettél már úgy valakit, hogy véresre sírtad miatta a szemed? De nem érdekelt...
Szerettél már úgy valakit, hogy képes lettél volna ölni érte? De nem volt fontos az az élet...
Szerettél...