Horror történetek - 70.oldal

A gombafelhő gyönyörű volt. A 169000 TNT súlyú atomtöltet porba döntötte a történelmi emlékekkel büszkélkedő ősi várost. A dóm maximálisan elpusztult. Ám a cummogóbogarak is, az emberekkel egyetemben, akiket beköptek, és már amúgy is csak kínlódtak volna. A sugárzás gyorsan terjedt, elsősorban a Magyarország felé fújó szél szárnyán. Másnap reggelre egész BAZ megye megfertőződött...

Ekkor feltépték a sátor ajtaját, és berontott rajta egy muflon. De milyen muflon! Kocsányon lógó szemei voltak, mint a csigának, és 10 lába, minden patáján 10 körömmel. A gyapja helyén páncélszerű vastag bőr feszült, és torz dudorok álltak ki belőle, amelyek mintha fortyogó férgeket izzadtak volna. Iszonyú üvöltéssel támadt, szélesre tárva állkapcsát, amely fogatlannak tűnt.
- Istenem! – sikoltotta Violetta, és menekülni akart, de megakadt lehúzott nadrágjában, és pofára esett......

Maga is felkelt, lesétált a partra, apró lábnyomokat hagyva. Kibújt könnyű papucsából, rugdosni kezdte a vizet, és boldogan sikongatott. A kicsi fejét is rázta közben, miáltal szőke fürtjei ide-oda lengtek bájos vonásai körül.
És akkor meglátta a sötét felleget...

- Mi a franc ez?
- A kísértethajó! – sikoltozta Markovics. – A Sátán hajója! Jaj istenkém kérjük vissza a ládikát attól az ukrán fazontól és adjuk vissza különben…
- Pofa be. Elintézzük, bármi is ez.
Csakhogy éreztem, ez nem lesz könnyű. A fedélzetén valami kezdett felemelkedni. Olyan óriási volt, hogy eltakarta a csillagokat. Egy szörnyeteg volt, karjai rozsdás vasból vertek, lábai hámló falábak...

- Rendben. Tehát ma érkezett két vendégem. Volt valami Robertnél, amire szükségem volt. Ezért felküldtem az egyik gyermekem. Azonban ő nem tért vissza. Meglepődtem… nem tudtam miért nem jön… Egy másik gyermekem, aki a vendégemmel egy időben érkezett szintén felment, magával vitte pár társát is. Nagyon feszült voltam, el tudod képzelni, Lin? Ők sem jöttek vissza. Nem értettem, egyszerűen képtelen voltam felfogni, vajon mi történhetett...

A farkasember vadul kirontott a sötétből és Zsoltra vetette volna magát, ám ő gyorsan reagált és nagy kalapácsával egy óriásit ütött a dög arcára, amitől oldalra esett. Tomi megragadta az időt és ráugrott a lény hátára, majd beleszúrta egyik csavarhúzóját és sövénynyíróját amilyen mélyre csak tudta. Ledobta magáról a vérfarkas és üvöltözni kezdett, azután Zsolt megindult a kalapácsával, de pont akkor, mikor oldalra suhintott egyet a szörnyeteg és eltalálta a gyereket, ki a földre zuhant......

A farkasember felfigyelt a kiabálásokra, de még utoljára megpróbálta elérni Petit, majdnem elkapta a fiú lábát, de csak megkarmolni tudta, ezért elüvöltötte magát a gyerek. Péter kezébe vette utolsó fémrúdját, de azt nem hajította el, azzal böködte volna, ha tovább nyúlkált volna hozzá, de váratlanul nagy lendületet vett és a lény pont arra az ágra ugrott, amelyiken ő állt. A fa viszont nem volt ilyen erős és eltört, két kezét feltartva Peti zuhant lefelé, ugyanúgy ellenfele is, ám egy...

Visszaindult, ám ekkor hírtelen valami elsuhant a feje fölött. Nyakát összehúzva és kezét felrántva dőlt neki a falnak, hogy ne essen rá semmi, de nem esett. A szíve gyorsabban kezdett dobogni és szaporábban vette a levegőt is. Az, ami az előbb átugrott felette, a tetőről jött és a lánytól pár méterrel a hóban ért földet halk huppanással, ám mikor ezt történt a zaj váratlanul megszűnt. A farkasember kaparta a cserepeket, hogy kijöjjön valaki, de nem bízta a véletlenre a dolgot, ezért Franci...

Fájdalma elviselhetetlen volt, de fogait összeszorítva tűrte a kínokat és azon gondolkozott, most mit tegyen. Hason csúszva próbált távolabb jutni a motortól, hisz az a lény biztos ott keresné először. Nem jutott túl messze, mert orrát megcsapta a farkasember bűze, de mire hátra nézett volna, hátára egy láb nehezedett és belenyomta arcát és egész testét a hóba. Nem tudott védekezni, energiája percről percre csökkent, ám hírtelen a fájdalma a tető pontjára érkezett...

- Állítólag valamilyen állat kószál szabadon. A Norbit is valami állat támadta meg úgy halottam.
- Sanyit is állítólag. - mondta szomorúan visszaemlékezve.
- Nem tudom. Nem hinném, hogy egy őrült lenne a faluban, pont itt? Szerintem valami vadkutya lehet az, sokkal jobban eltudom, képzelni. Annyi bazi nagy dög van ebben a faluban, egyáltalán nem lepne meg, hogy az egyik megveszett volna és elszabadult...