Horror történetek - 33.oldal

Nyomasztó hangulat, sokak nem értik, mások imádják. Sok minden rejlik benne/ebben is, nem szeretem túl szájbarágósra írni, remélem elnyeri tetszésetek!

Volt akinek nem tetszett, volt aki imádta, sokan nem értették miről szól, néhányakat megihletett. Remélem itt pozitívan fog teljesíteni!

- Forduljatok vissza - suttogta a kísértetet, és Péter érezte émelyítő leheletét. - Rossz most errefele a csillagok állása. A féregfa delel a meridiánon. A hegyek alatt nincs zene, csak egy hely, ahol a gépek kísértenek...

A férfi felordított, és hátraugrott. A fogak csupán centiméterekkel vétették el a torkát. Rick megperdült, és futni kezdett a pincérek felé, akik, jézus isen, mintha nevettek volna. Közben a szeme sarkából látta, hogy a felesége kirohan az étteremből.
A gyáva kurva, gondolta...

- Ma hajnalban találtak még egy halott lányt. Ugyanúgy végeztek vele, mint a legelsővel, a teste is olyan állapotban van, de még nem indult jelentős oszlásnak. Óhajtja megtekinteni? - természetesen Jason óhajtotta. A rendőrőrsre rohantak, ahol a patológus már elkezdte a holttest vizsgálatát, és éppen kiszedte a lány törzsén található varratokat, hogy betekintsen mögéjük...

- Itt is vagyok. Hogy érzed magad? Kezdhetjük? - közben kerestem egy fogót is.
- Jól, olyan jó játék lesz. Készen állok doktor bácsi - nevetett megint.
- Először is elvégezzük az Y metszést - mondtam, és beleszúrtam jobb vállába a kést. Ő felsikított, de folytattam a műveletet. Ball váll, majd le a szeméremcsontig. A vére lassan csordogált le a földre, közben elviselhetetlenül hangosan üvöltött...

Ahogy söpröget, zajt hall a ker felől. Odasétál, és egy tolvajt pillant meg. Kezében balta: a nagy öreg diófát igyekszik kivágni. Az öregember rémülten figyeli: mit is tehetne ellene. Óvatosan visszaoson a házba, nehogy észrevegye a tolvaj kitudja még a végén öreg életére is rátör...

Miska, mindenki fuvarosa a latyakos őszidőben szorgalmasan fuvarozta a portákra a Tűzépről a szenet, tűzifát. Történt egyszer, hogy a tüzelő házhoz szállításakor a nagy sárban elakadt a kocsi az Alvégi úton. Hiába biztatta a hatalmas muraközi lovakat.– hé, Sári, Manci! Ne, te ne! Hé’! –ordított kiveresedett arccal, s leugorva a bakról maga is beállva a lovak mellé próbálta kizökkenteni a kocsit a kátyúból...

Jéghideg szemeket érzek magamon, a tarkóm bizseregni kezd, és hallom, ahogy az apró kavicsok megcsikordulnak a hátam mögött. Mire megfordulnék, a lapockáimon puha mancsokat érzek hatalmas karmokkal, és sátáni leheletet a nyakamon...

A nő egy erős taszítással az ajtó felé lökte a férfit, aki kis híján átesett a küszöbön. A férfi megkapaszkodott az ajtófélfában és néhány pillanatig csak rémülten bámult le a lépcsőn. Már tudta, hogy nincs választása, innen nincs visszaút. Ahogy ezt a tényt tudata is kezdte befogadni erőt vett magán...