Történetek

Jack csak itta, itta a lány szavait, szinte mindegy lett volna mit is mond…, mert a férfi csak megigézve nézte, és néha bólogatott.
Sok mindent mesélt a bolygóról, saját magukról. Hihetetlen, és furcsa dolgokat. Más hitetlenkedett volna, kétségbeesik, elszomorodik, hogy talán sosem jut haza, de Jacket ezek a dolgok (bár érdeklődve, és néha megdöbbenve hallgatta őket) szinte nem is érdekelték. Mert volt egy biztos, fényes pontja, ami ragyogásával elnyomott szinte minden mást: szerelmes...

Rebeka felsietett a szobájába, Fruzsi még mindig sírt, és ahogy meglátta az ofőt majdnem ordítani kezdett, hogy mit keres itt. Aztán csak ketten maradtak a szobában. Rebeka próbált vele beszélni, de neki se árult el semmit se. Egy ideig… aztán körülbelül fél óra múlva magától elkezdte mesélni mi baja. Rebeka érdeklődéssel hallgatta, és eléggé megdöbbent...

Bűvölten csókra nyitotta a száját, gyengéden megfogtam állkapcsát, elfordítottam fejét. Nyakához érintettem ajkam, s ő beleborzongott a jeges élvezetbe. Mély levegővétel után hirtelen szakítottam át éles fogammal puha bőrét. A meglepettségtől lebénult, nem kiabált, nem is védekezett, csak átadta fáradt testét nekem. Mohón szívtam magamba forró vérét, az szinte égette torkom. Percekig tartott, míg szívverése végül abbamaradt...

A király hálás volt, hogy Nilinva megszabadította városát az orktól és meg is jutalmazta egy zacskó arannyal. A lány megköszönte az ajándékot a királynak és kilépett a várból.
- Újonnan zsoldosnak áltál? - kérdezte tőle a sárkány mikor látta gazdáját kijönni a várból. - Talán már elfeledkeztél az esküdről?
- Nem Draken... Nem feledkeztem meg. - felelte a lány. - De egy kis pénz mindig jól jön... Egyébként is az orkokra is érvényes az esküm.
Azzal felült Draken hátára...

Mikor odaértek Rebekát egy üzenet várta, Fruzsit pedig Gábor. Fruzsi szíve megdobbant és megmondta a barátjának, hogy nemsokára lejön hozzá. (mert most még nem lehetett, csak a kolisoknak felmenni) Rebeka eközben átvette az üzenetét, ami így szólt:
"Szia! Mondtad, ha kell, hol keressünk... mi kerestünk... nem voltál itt. Ha le akartál minket rázni, csúnya dolog volt, ha nem, akkor találkozhatnánk."

Ekkor már beérték őt a farkasok képében megjelenő alakváltók. Tessa lassan körbenézett, de annyira sötét volt, hogy nem látott egyebet, mint 13 vörösen izzó szempárt. Akkor vette észre, hogy az előtte álló férfi jobb szemét fekete szemvédő takarta, és azt is hogy ő szintén középkori ruhát viselt. Hosszú fekete palástja a padlót söpörte, mikor elfordult a lánytól...

Lassú léptekkel indultam a kapu felé. De pár lépéssel előtte megálltam. A lányaim és a feleségem jutottak eszembe. Elbizonytalanodtam, de átgondolni nem volt időm a helyzetet, mert zuhanni kezdtem.
Mindent sötétség borított el. Kezdtek az emlékeim visszatérni. Autóval utaztam… egyedül… esett az eső… elálmosodtam. Hirtelen fájdalom nyilallt a bal lábamba. Valaki hangja csengett váratlanul a fülembe.
- Visszahoztuk, Gerry! – mondta a hang...

- Verjem át azt akit szeretek?! - lépett hátra vadul Leroy.
- Ha eljön az ideje, nem kell majd tovább titkolni. Meg kell értsd... ő lehet a mi fegyverünk egy olyan csatában, amiről még beszélni sem merek. Bízz bennem, ahogyan Lendelonban tetted.
- Nem teszem meg! Nem játszom ki Yelint!
- Ne felejtsd el nagyúr, nem vagy ember! Lunár vagy, a világ egy őre, akinek kötelessége minden eszközzel óvni azt, aminek védelmére felesküdött! Minden eszközzel!

Az ülő pasasnak haslövése lehetett, mert azt szorongatta, és tele volt vérrel az öle. Megszenvedhetett, mire meghalt. Félig a feneke alatt egy stukker pihent. Ronda szerszám volt, gyanítom ez volt a véleménye a másik pasasnak is, mert neki a hátában volt egy luk. A haslövéses jól célozhatott, mert pontosan a gerincét találta el....

A történet két lányról szól, általános suliban jóban voltak, barátkoztak egymással, de mire felsősök lettek Fruzsina másik iskolába került. Barátnője, Rebeka így egy időre egyedül maradt, de nem sokáig. A régi barátnőjét szinte el is felejtette. Telt - múlt az idő, és teljesen véletlenül 15 évesen egy gimibe, egy kollégiumi szobába kerültek. De mivel több, mint négy éve nem találkoztak, már mindkettőjük megváltozott...