Történetek

Ti írtátok!

Folytatom a történetem...

Hosszan lement a patak mentén és csak ott állt neki ő is mosakodni. Nem bírta kiverni a fejéből a látványt. Mióta meghalt a felesége nem volt nővel. Ez három éve volt és azóta olyan mélyen és kitörölhetetlenül égett benne a fájdalom és a düh, hogy amikor csak tudta, kerülte az embereket. Ezért szegődött el Ménáshoz, mert a havasokban egyedül van az ember. Egészen egyedül...

- Mit csinálsz?
- Lógaszkodom.
- Fejjel lefelé, a lábadnál fogva?
- Igen.
- Mi vagy te, denevér?
- Úgy terveztem, jó volna....

Balázs megnyugodva lépkedett a biztonságot jelentő tömegben, annak ellenére, hogy nem szerette azt. Van még tehát negyven perce, addig eltéblábolhat a környéken, s utána majd a kijelölt találkahelyre megy, a megbeszélt kilenc órára, vagy kicsit előtte odaér inkább, nehogy bele tudjanak kötni. Sanyiról ugyanis olyan mendemondák terjengtek, hogy ha az ember egy-két perccel túllépi az általa megadott határidőt, akkor nyissz! ...

„Mmm-mm… mmm-mm…” – kántálta Alhena, miközben a boltba ment hajnalban, friss kenyérért. A reggeli pára jól vezette a tengerről jövő hangokat, a kürtszót, a nyikorgásokat, mikor a hajók a mólókhoz csapódnak a hullámzás miatt, és maguknak a hullámoknak a robaját, de mindezekről tudomást sem véve csak ment, ment úti célja felé. Nem létezett más, csak ő, és dúdolt imája Allahhoz, hogy segítsen szerettein...

Furcsa dolog az álom, néha elszáll egy pillanat alatt, s hiába próbálod visszacsalni, újra-idézni illatát, a semmibe kapaszkodsz, a levegőt markolod, míg máskor beléd telepszik, nem enged, ott marad veled, s viszed magaddal egész nap, áthatja lényedet, még ha szabadulnál is tőle. Ilyen volt ez az álom is, a szerelmes álom a lányról, a csókról, az álomról.

Mikor valakinek szüksége van tőled valamire, egyből csörög a mobilod, de ha te hívod, nem veszi fel. Ez is egy jelenlegi trend volt egy kollégám, egy biztonsági cégnél, aki senkinek se vette fel, meg is kérdeztem tőle, mi van, ha egy zsíros állásajánlatért hívnak. A válasza pedig az volt, hogy egy gonddal kevesebb...

Évi talán mégis megtalálja a boldogságot egy régi jó barát oldalán?

Pozsgai Boginak, mert vannak dolgok, amiket, bár a szív érzi, mesében jobb elmondani

A folyó, amin az ember nap, mint nap átkelt, két részre osztotta a világot; az egyik a mocsaras lapály volt, ahol állati sorban éltek a falusiak, a másik parton szép hegyek és zöldellő mezők fogadták az arra járót. Az ember minden reggel elbúcsúzott feleségétől és kislányától és útra kelt a túlpartra dolgozni. Amikor kislánya felnőtt, már ő is elkísérte, s a folyó közepén látva, hogy apja...