Történetek

Örök bentlakóként nyugdíjba vonulása után, éjszakai portássá avanzsált, s bár a szállólakó szesztestvérekkel éjjelenként mélyen a pohár fenekére néztek, hagyta őket az igazgatóság. Hanem amikor megtörtént a rendszerváltás, a vállalat csődbe ment, eladták a munkásszállót, s útilaput kötöttek a talpa alá. Így került négy éve a deszkabódéba. Az összehordott kacatok, kidobott lim-lomok és egy lekölykezett, kivert komondor képezi két kölykével egyedüli társaságát...

Ez alatt a kutya óvatosan a nyaka bőrinél fogva kiemelte a kicsit és az alomba víve oldalára feküdve felkínálta tejtől duzzadó emlőjét neki. Feri bekattintva bugylibicskáját, a szalonnabőrrel és két szalámivéggel a kutyaalomhoz lépett, hogy megvendégelje Pemetét. A meglepetéstől elállt, szeme-szája!
Hé, asszony! Gyere mán, ilyet még nem láttá`! Rögtön eldobom az agyamat, mit hozott ide ez a kutya! Egy gyerekecskét...

Ki vagy Te, kisleány, mi szél fútt erre? kérdeztem tőle, s letelepedtem mellé a padra. A lányka rám nyitotta nefelejcskék szemeit és így válaszolt.
Jó kérdés, magam sem tudom. Egyszer csak itt termettem. Se otthonom, se családom. Lógok a levegőben. Úton vagyok a nagy semmiből a még nagyobb semmibe!
Senkid sincs?
Egyedül vagyok, mint az újam. Ebben a két reklámszatyorban van mindenem: a ruháim, kevés pénzem, pár kifli, parizel, tükör, fésű, rúzs, egy törölköző és...

Ahogy söpröget, zajt hall a ker felől. Odasétál, és egy tolvajt pillant meg. Kezében balta: a nagy öreg diófát igyekszik kivágni. Az öregember rémülten figyeli: mit is tehetne ellene. Óvatosan visszaoson a házba, nehogy észrevegye a tolvaj kitudja még a végén öreg életére is rátör...

Az igaznak,
a hűnek, ki örökké társ ezer vészen át
annak, ki reménnyel fekszik, s erővel ébred,
annak, ki sorsában csodát hordozott,
s annak, ki elvarázsoltan látja a világot.
A jóknak s a gyengének, kik járják az élet útjait...

Nézze, megmondom őszintén egy harminckét éves embernek, nem szoktak az erei csak úgy elmeszesedni, mint egy nyolcvanévesnek. Kertelés nélkül kimondom, most az azonnali csonkolással a lábfejeit megmentem az üszkösödéstől. Könnyebb munkára fogják helyezni. Igy eldolgozgathat még pár évet, rosszabb esetben pár hónapot. Aztán... a főorvos összeharapva ajkait hirtelen elhallgatott, mintha vissza akarná szívni mondandóját. Látva az ember kétségbeesett tekintetét, már megbánta a hirtelen feltörő...

Elérkezett hát a rég várt pillanat, Harry Potter. Az én álmom és a te rémálmod egyszerre válik valóra. Gondolom, sokszor elképzelted magadban, milyen lesz az utolsó találkozásunk. Bizonyára attól reszkettél, hogy egyetlen varázsigével kioltom majd a hitvány kis életedet. Nos, kezdetben valóban ezt terveztem...

Nézd, a Kifőzdéből elviszem az anyámhoz az ebédet. Megvárjuk, míg kijön az iskolából a lányom: Emese. Ő megeszi az ebéd javát, aztán ami marad, abból eszem én, s pár falat jut az anyámnak is... Nézd, a feje már úgy rázkódik neki, mint a vibrátor, még azt a pár kanál levest is kilötyköli a párnára. Úgy etetem, mint a madárfiókát. Nem soká húzza már.
Pláne, ha halálra koplaltatod.
Hidd el, nem kell neki több! Látom a szemén, ha kívánja az ételt.
Istenem, olyan ez, mint...

6. Tavasz, szerelem, kávésbögre

És az idő, mint olyan megszűnt létezni. Csak a pillanatok és az órák, amikor együtt voltak. Néha munka közben váltottak egy-két e-mailt, ha a folyosón összefutottak, egymásra pillantottak és ha már nagyon hiányzott a másik, lementek a lépcsőfordulóba, ahol valóban kettesben lehettek, hiszen a lépcsőt használni a XXI. században már valóban mindenki lusta.
Boldogok voltak, nem múlt, és nem jövő, hanem jelen időben.
Nem volt bennük...

- Azt mondtad, hogy lépjek túl rajta, hogy temessem el. Én megpróbáltam, most mégis kérdezel. Miért?
- Mert meg akarlak ismerni. Hogy miért ment tönkre az előző kapcsolatod. Hogy mi volt a hiba. Hogy mi ki tudjuk kerülni.
- No jó, akkor most az egyszer beszélek róla. Mert szeretném, ha megértenéd, hogy az sohasem fog megismétlődni. Mert te más vagy. Mert teljesen más a kapcsolatunk...