Napjainkban járunk, valahol egy kis magyar falucskában. Egy utca sarkán kopott házikó áll: nincs abban semmi ha egy ház kopott, öregember lakja a lényeg hogy szép rend legyen. Az öregember lassan kicsoszog az udvarra, reszkető kezében seprű, még fel kell seperni az udvart, és kész a napi munka.
Fia nincs, a fronton halt hősi halált. Felesége rég meghalt:egyedül éldegél.
Ahogy söpröget, zajt hall a ker felől. Odasétál, és egy tolvajt pillant meg. Kezében balta: a nagy öreg diófát igyekszik kivágni. Az öregember rémülten figyeli: mit is tehetne ellene. Óvatosan visszaoson a házba, nehogy észrevegye a tolvaj kitudja még a végén öreg életére is rátör!
Magárazárja az ajtót, úgy figyel ki az ablakon. A tolvajnak nem megy a munka: izzadva csapkodja a baltával a diófa derekát.
Végre valahára a fa kidől. A rabló elvonszolja a fát a kert végégen lévő teherautóig.
Az öregember mármár fellélegzik hogy elmegy a tolvaj, ám az hirtelen megfordul. Egyenesen a ház felé tart. Az ablakon beles: mi mozdítható lehet egy szegény öregember házában? A balta fokábal betöri az ablakot és bemászik. Csak ekkor veszi észre a félelemtől kővédermedt apót.
- Ki maga, és mi akar a házamban? Jön meg végre az apó hangja.
A betolakodó arcán a meglepetés dühbe csap át.
- Mocskos öregember! Majd megmutátom én hogy kivel szemtelenkedjé`! - Azzal a baltával az öreg felé csap. Az apó rémülten csoszog hátrafelé a szobában. A tolvaj eszeveszett dühvel csapkod. - Jóember! Menjen el békével, viheti a fát is csak ne bántson - könyörög az apó.
- Még pimaszkodsz ís! - üvölti a támadó. Egy hozzád hasonló ne mondja meg nekem hogy micsinájjak!
Az öregember elbotlik, a tolvaj gyilkos dühvel csap le rá.
Reccsenés hallattszik, az öregember szemét vörös köd lepi el. Kétségbeesetten vánszorog a telefon felé, miközben gyilkosa a hátát vagdossa a balta élével.
A szoba padlója nyirkos lesz a vértől, az öreg keserver halálordítása megtölti a kis házat. A tolvaj sietve rohan át a kerten, be a furgonba.
A kert végében egy kidőlt diófa a kis házban pedig egy értelmetlenül meghalt öregember fekszik...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Az angyalok városa előtt a hegy lábánál egy apró tó volt, amelyből folyók áramlottak ki és vezették le a vizét a tengerbe vagy éppen egy másik tóba. Itt állították fel a különítmény vízi erejének központját. Ez csupán egy-két fa mólóból és dokkból állt. A vízi erő pedig csupán ötven-száz kajakból és kisebb csónakokból.
Egy ideig csodálattal bámulta a lány természetesen gyönyörű arcát, majd közelhajolt és megcsókolta. Az éjszakai félhomályban a férfi felmászott az ágyra és a lány fölé térdelt. Lassan levette róla a párducbőr melltartót és a melleit kezdte csókolgatni...
Hozzászólások
Senki sem mondta, hogy neked „el kell tűnnöd” a lapról!
Kaptál hideget bőven, ezt belátom, de az alábbi kritikákból tanulva – és még egy kicsit olvasgatva – már rég előrukkolhattál volna egy jobb novellával, mint ez.
Másfelől nem tudom, milyen mércével mérnek az általad említett napiszar nevű oldalon, de ha ott értékelik az ehhez hasonló történeteket, akkor ne habozz megosztani írásaidat az ottani olvasóközönséggel is.
Én azért remélem, hogy itt is olvashatunk még tőled – ennél picivel színvonalasabb írásokat.