Történetek

A régi csatorna egykor patak volt, még jóval azelőtt, hogy ledöntötték a kunyhókat, és az urak elkez...

A kocsink már a ház előtt állt, és a bátyám már a bőröndöket vitte ki a csomagtartóba. Én álltam az üres szobám közepén és némán folytak az arcomról a könnyek. Bele gondolni is szörnyű volt, hogy itt holnaptól már más embereknek fognak lakni. Anyám új állást kapott Budapesten és nem sokat kellett gondolkodnia ahhoz, hogy elfogadja. Apám meghalt, amikor én 5 éves voltam, nem éltek már a nagyszüleim sem. Nem voltak nagybátyáim, nagynénéim. Csak mi voltunk egymásnak hárman. Hiányozni fog...

- Azt hiszik, vadállatok vagyunk, és ebben a hitben vadásznak ránk titokban. Épp ezért vigyáznunk kell, ugyanis háború van. Kutatnak utánunk az emberek, az utcákon pedig sok helyütt folyik a vér. Sok vér egy tapasztalt, öreg vámpírt is megbabonázhat. Már kaptunk egy sürgönyt Adelaide-tól, az egyik helyi családfőtől. Arra kért minket, hogy csatlakozzunk a családhoz és lakjunk velük biztonságban, míg a háborúnak és az üldöztetésnek vége nem lesz...

Felkelek a kanapéról, és kimegyek a szobából. A küszöbön megtorpanok… valószínűleg utoljára látom ezt a szobát. Körülnézek, és akaratlanul is eszembe jutnak az emlékek. Itt ünnepeltük minden éven a karácsonyt az egész családdal, itt néztem kiskoromban a gyerekmeséket reggelente, és itt, ebben a szobában töltöttem el a nyaraim, nagyobbik felét videójátékokkal. Nagy levegőt véve elindulok tovább, mert tudom, hogy nincs idő a nosztalgiázásra. 18 perc múlva vége lesz mindennek…

Háború van a vámpírok, vérfarkasok és boszorkányok között. Elképesztő szerencsésnek érezhetem magam, hogy belekeveredtem ebe az egészbe. Mind ezt Gábrielnek köszönhetem, és persze a kapzsiságának. Egy olyan embert kellet a gyermekévé tennie, akinek az ereiben boszorkány ősök vére csörgedezik. Ez voltam én, mint kiderült...

Hiszen Penelope-nak sok arca volt, és még ennél is több története. Mintha egy halvány cérnaszálon egyensúlyozott volna az álom és a valóság között. Sosem lehetett tudni, mikor mond valós dolgokat, és mikor jönnek a kitalált, csodás mesék. Vagy talán valóban csodás élete van, és szándékosan szürkíti el? Ezt soha senki nem tudta meg, mert Penelope gondosan őrizgette a titkát...

Beszaladtam az erdőbe, tudtam, merre van a lány, éreztem a jelenlétét. Csak szaladtam a sötét erdőben végül egy szakadékba majdnem belestem, de az utolsó pillanatban megkapaszkodtam egy fában. A lány még rám nézett.
- Mentsd meg a lelkem - mondta, aztán hagyta, hogy megölje az a farkas...

Állok egy ismeretlen falucskában, egy nevenincs hegy alján, egy vadidegen szőlőskertjében. Kémlelem az eget. A csillagok vakítanak, szinte fáj közéjük néznem. A szemed közelebb van, de abba nem merek...

Egyenként vágta le a nő lábáról az ujjakat. Aztán a kezeiről is. Irén némán őrjöngött a kíntól. Mikor a melleit is lenyeste, elájult. Jónás fellocsolta, aztán egy sodródeszkával egyenként összetörte az ízületeit. A nő elég sokára halt meg, de utána a férfi felvágta a hasát, és kipakolta a beleit. A fejét pedig levágta, és kiszedte az agyát, megdarálta és megette...

- A helyzet Pekingben lassan életveszélyessé fajul - kezdte Lajtai. - Egy nacionalista csoport, akik magukat az igazságot teremtő ököl társaságának hívják.
- A boxerek - szólt közbe Rhédey.
- Pontosan. Ez a csoport gyűlöl mindent, ami nyugati, az a céljuk, hogy kiűzzék Kínából az általuk idegen ördögöknek nevezett külföldieket. Szabotázs akciókat hajtanak végre vasútvonalak és távíróállomások ellen, merényleteket követnek a császári udvar mérsékeltebb tagjai ellen, tömegesen...