Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Éva596:
A Szepetneki családról szóló s...
2024-09-28 11:44
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
Nem, nem aludt el. Ébren van, hiszen élesen emlékszik, hogy elindult otthonról.
Azt már nem tudja felidézni, hogy milyen módon került erre a helyre, de most már biztos abban, nem álmodik.
Furcsa az egész, mint ha kilépett volna a három dimenzióból.
A legrosszabb, hogy érzi körülötte a nyüzsgést, de nem lát senkit, mintha egy olyan burokban lenne, ami az élő dolgokat nem engedi látni, csak az élettelent...
Azt már nem tudja felidézni, hogy milyen módon került erre a helyre, de most már biztos abban, nem álmodik.
Furcsa az egész, mint ha kilépett volna a három dimenzióból.
A legrosszabb, hogy érzi körülötte a nyüzsgést, de nem lát senkit, mintha egy olyan burokban lenne, ami az élő dolgokat nem engedi látni, csak az élettelent...
„E kötél bűvös recept szerint, hatféle anyagból készült- felelte a kovács- Úgymint macskaléptek neszéből, asszony szakállából, hegyek lábából, medveínből, halak sóhajából és madarak nyálából.”
Elégedetten mondtunk köszönetet a törpéknek, s az Odin birodalmához tartozó, Armwartner nevű lakatlan szigeten találkozót adtunk Fenrirnek...
Elégedetten mondtunk köszönetet a törpéknek, s az Odin birodalmához tartozó, Armwartner nevű lakatlan szigeten találkozót adtunk Fenrirnek...
Szemei kikerekedtek, kezét ütésre lendítette, az ijedtségtől becsuktam szemeim, tudtam, most olyat fog ütni, hogy a fal adja a másikat. És már csattant is a pofon az arcomon.
- Te?! Te nevezed magad pedagógusnak? ! - mondtam könyvekkel küszködve, a fájdalomtól, majd hangosan nevettem.
Kezét ismét ütésre lendítette, ám valaki hátulról megfogta. Zoli volt az, az egyik "nagyfiú"...
- Te?! Te nevezed magad pedagógusnak? ! - mondtam könyvekkel küszködve, a fájdalomtól, majd hangosan nevettem.
Kezét ismét ütésre lendítette, ám valaki hátulról megfogta. Zoli volt az, az egyik "nagyfiú"...
A lány vékony pántú lenge sötétvörös selyem, hálóing szerű, ruhát viselt. Alatta kirajzolódtak testének körvonalai. Sokkal izgatóbbnak látta így, a lélegzetvétel ritmusára hullámzó idomokat. Mintha egy fátyol rejtene el előle olyan titkokat, amelyekről tudja, hogy hamarosan felderítheti valamennyit, de csak apránként akar haladni, hogy minden pillanat, mindig a hódítás újabb örömét hordozhassa...
- Kb. 2000 évvel ezelőtt, egy férfi tábláját hozták Hél úrnő elé. A táblára azt írták, hogy egy lány elhagyta a szeretőjét, egy másik férfiért, akihez hozzá kellett mennie. A szerető azt kérte, hogy pusztítsuk el a férfit, a családját, és mindent, ami számára kedves, csak a nőt hagyjuk életben. Megtettük. A nő azonban nem volt hajlandó visszamenni a fickóhoz, mivel megszerette a férjét. A férfi évekkel később még egy táblát írt, csakhogy arra a táblára a volt szerelme nevét vésette, azzal,...
- Milyen szép vörösen izzó szemed van, és gyönyörű, ahogy érzem a dühödet. - ekkor emberfeletti erővel téptem le magamról a bilincseket és a földre terítettem. Hirtelen feleszméltem és az ellenségem karjában voltam. Éreztem, felemel és elsuhanunk valahova, egy ház volt az, régi omladozó öreg, gótikus ház. Egyre jobban eluralkodott rajtam a félelem...
Az egyik szekrény felkeltette a figyelmem, mert három zár is volt rajta. Néhány sikertelen próbálkozás után végül sikerült kinyitnom, de a hőn áhított papírok helyett csak egy laptopot találtam benne. Hirtelen nem tudtam, mit tegyek, nem erre számítottam. Két lehetőségem volt, a másodikat választottam...
Odaadta a levelet a pad alatt. Nórának szemlátomást nagyon tetszett. De ez az óra annyira szerencsétlen volt, hogy Ilona néni odajött hozzájuk és szó szerint kitépte a levelet Nóra karmai közül. Kiosztotta büntetésfeladatot a lányoknak. Azt kellett tenniük, hogy ki kellett menniük a szégyenpadra, és mint az óvodásoknak hangosan olvasniuk kellett egy mesekönyvből. Miközben az osztály már a hasát fogta a nevetéstől Timi és Nóra miatt, a tanárnő elkezdte olvasni a levelet...
Tudta, mire megy haza, mivel egy-két óra nem változtathatta meg a helyzetet, a borgőz ennyi idő alatt nem tűnik el a szervezetből. Valószínűleg hajnalra elszáll a párja mámora, de félt a reggeltől, mert holnap egy másik nap következik, talán, újabb fájdalommal.
Most viszont ismét erősnek érezte magát, erősnek a gyermekeiért...
Most viszont ismét erősnek érezte magát, erősnek a gyermekeiért...
Arra gondoltam, hogy vajon mielőtt a villám lecsap és romból, tudja –e előre, hogy kit és mit sújt erejével? Tudja –e, hogy mekkora kárt okoz? Mert, ha van sors, akkor tudnia kell.
Sokat olvasok mostanában. Főleg azokat a könyveket kedvelem, amik az élet bölcsességét kutatják. Én is keresem az életutam, de mikor azt hiszem, hogy megtaláltam, jön egy vihar, és a por a sár betemeti még a legkisebb ösvényt is...
Sokat olvasok mostanában. Főleg azokat a könyveket kedvelem, amik az élet bölcsességét kutatják. Én is keresem az életutam, de mikor azt hiszem, hogy megtaláltam, jön egy vihar, és a por a sár betemeti még a legkisebb ösvényt is...