Történetek

Aztán a diplomaosztó után minden megváltozott. Eleinte mindketten a fővárosban próbáltunk szerencsét, kisebb-nagyobb szerencsével, ám kedves barátocskám hamarosan hazaköltözött Fenyvesagárdra, hogy átmenetileg kisegítő legyen az apja mellett. És ez olyannyira jól is ment neki, hogy végleg ott maradt. Én meg tovább építgettem a firkász karrierem, mígnem történt, ami történt. S azzal a lendülettel, amivel kiraktak a szerkesztőségből, szépen fogtam magam, és meg sem álltam Tibike szülővárosáig......

Eljött egy újabb reggel, egy újabb nap, de Lucian ezt ugyanolyan értelmetlennek és üresnek érezte, mint az összes többit az eltelt hónapban. Mióta elvesztette Sonját, minden teljesen érdektelen volt számára. Semmi mást nem érzett, csak a szörnyű veszteség súlyát, és a fájó, kínzó hiányt, amit a lány elvesztése okozott...

Halálfélelmem volt.
Mintha megérezte volna, előkapott egy injekciót.
Én megőrültem, küzdöttem volna ellene, de 3 tiszta szót súgott felém: "Ez csak nyugtató."
De inkább csak a hangja volt nyugtató. Olyan nyugalom áradt szét bennem, hogy még küzdeni sem akartam, inkább hinni.
Hinni, hogy minden jobb lesz.
És beadta az injekciót...

- Ezek varázsfőzetek és bájitalok? – tudakolta a dugasszal küszködve a lány.
- Emberi értelemben azok, de nem kell hozzá holdtölte vagy újhold, ide-oda kutyulás, speciális kanál meg üst.
- Hát akkor?
- Csak meg kell pöccinteni a tetejét - célzott az üvegcsére –, csak így nyílik ki, védelem az illetéktelen kezek elől.
- Pöcögtethetem én – zsörtölődött.
- Akarni is kell, hogy kinyíljon – sepert le mindent a konyhaasztalról egyenesen bele a szemetesbe és letépte...

fiú: Szexi fehérnemű...8 betű...a harmadik ’b’. Mi a fene lehet ez? Harisnya? ...De az nem jó... melltartó?... az sem...
lány: Babydoll
fiú: Babydoll? Mi az?
lány: Tudod, olyan könnyed, finom anyagból van.
fiú: Nem.
lány: Jaj már, nekem is van egy! Az a piros, teljesen átlátszó...
fiú: Az? Huh, már fel is áll a farkam, ha csak rá gondolok... az tetszik nagyon... főleg, ha nincs alattad semmi más...

A szerelem a lélek étke.

A szerelem nem más, mint kémiai koktélok és különböző elektromos hullámhosszok bonyolult kölcsönhatása.
Kezdődhet már gyermekkorban és nem ritka 70 felett sem.

Elöljáróban
Veszélyes!
Ragályos is lehet, rabjává válhatunk, véget nem érően, túlhaladva a földi életen, tovaszáguldhat a végtelenség irányába…

- Nos, ezen felül a hatóság felkéri a munkáltatót, hogy kezeskedjen…
Diktáltam tovább, tovább lépkedve. Az órára néztem, és megdöbbenve vettem észre, hogy mindössze pár perce diktálok.
Az ajtóra néztem, majd a lányra, aki felpillantott rám, megnézve mire várok. Ugyanis elhallgattam. Nem jutott semmi eszembe, amit lediktálhattam volna.
Tekintetünk összetalálkozott, ajkai lassan szétnyíltak, szinte könyörögve, hogy csókoljam meg...

Távol az őrült rohanásba vesző városoktól, ahol minden napra jut egy csoda vagy botrány esetleg egy tragédia, mely katarzis nélkül marad, tehát ilyen helyektől messze esően is megvan minden kis településnek a maga látványossága. Jelen esetben Kisszeg után nem sokkal állt az országút mellett, az a híres kastély, melyet a környékbeliek egyszerűen „Asszonyvár”-nak neveztek el, az egyetlen női tulajdonosa után...

A férfi közben hevesen nyalta felesége szemérmét, ő pedig megfogta a férfi haját, úgy irányította. Aztán hangos sikolyok között, zokogva, lihegve, elélvezett. A férfi mellé ült az ágyra, és gyöngéden simogatta. Mikor az asszony ismét normálisan vette a levegőt, ő is lehúzta a hálóruháját. Előtűnt merev pénisze. Az asszony felsikkantott a látványtól, és Anne is a padláson. A férfi visszaült az ágy szélére, és magához vonta a feleségét, az pedig rákulcsolta ujjait a dákóra, és húzogatni...

Félelem járta át egész testem, amint meghallottam, hogy nyomomban liheg. Futottam teljes erőmből, már amennyire jobb lábamból kikandikáló csont és húscafatok is engedték. Soha azelőtt életemben nem éreztem ehhez hasonló érzést. Próbáltam végig gondolni, hogy pontosan mi is ez a behatározhatatlan dolog bennem, és bármennyire is meg volt gyötörve testem, lelkem helyéről ordítva próbálta tudtomra adni, hogy elkívánkozik testemből, mégis a gyönyör elszórt szikráit véltem felfedezni magamban......