Történetek

Ültem egy bárban. Szeptember elseje volt. Én Zoli vagyok, mellettem ült az asztalnál két haverom, Peti és Sanyi, és együtt söröztünk. Munka után ültünk be egy helyre délután, kissé fáradtan. Peti volt köztünk a legfiatalabb, sötét hajú sötét szemű gyerek, kicsit kölyök arca volt. Kinézete mellett még jól nevelt is volt, lehet pont ez volt a problémája. Tipikusan az a srác volt, aki sok csajnak bejöhetett volna, de valamiért nem volt nagy sikere a nőknél...

2. fejezet vége... ezek a fejezetek még bőven kiegészítésre vártak volna.

A regényem negyedik fejezete. Az olasz részek fordítása a történet alján.

Dühös voltam. Megpróbáltam menteni a menthetőt, de rá kellett jönnöm hogy már reménytelen. Dühös voltam, magamra és a körülöttem lévő világra. Meg akartam érteni, hogy vajon miért történik velem mindig ugyan az. Mint egy ördögi kör, játszódik le az életem újra és újra a szemem előtt.
jó olvasást :)))

Talán valami több.. vagy mégsem? Itt van a második rész. ;)

Kedves Olvasóim!
Ha nem haragszotok meg, ennél a regénynél a továbbiakban mellőzném az előzmények ismertetését. Ennek több oka is van. Egyrészt, régen fordítottam már ezeket a fejezeteket, és őszintén, nem nagyon emlékszem már, hogy melyikben mi van. Ezen még lehetne segíteni azzal, hogy újraolvasom, viszont itt már gyakran annyira sűrűsödnek az események, hogy szerintem emiatt már nem lehet elkerülni, hogy a tökéletes megértéshez előröl (vagy legalábbis innen) kezdje el valaki olvasni.

Elolvasom »