Noemí VII. rész 25-27. fejezet

FIGYELEM! A történetben több leszbikus karakter is szerepel (köztük a címszereplő, Noemí Leone is). Bár ez nem erotikus történet, így szexjelenetek teljes mértékben kifejtve csak néha-néha, egyébként többnyire csak utalás szintjén jelennek meg benne, a történetet át és átszövi a nők közötti szerelmi viszony. Aki ezt nem tolerálja, azt ezúton kérném meg, hogy itt fejezze be, és ne olvassa tovább a történetet.
Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Beküldve: 2012. szeptember 13.
*******************************************************************
25. fejezet
A Julie’s zsúfolásig megtelt aznap éjjel. Karcsú testek préselődtek egymáshoz, ahogy lassúztak a zenére. Vadidegenek perdültek táncra egymással, élvezve a mindenüket átjáró zenét. Tagjaik elnehezültek az alkoholtól. Noemí és Terri utat törtek maguknak a nők tömegén keresztül a tánctérig, a nyomukban Marthával és Tanyával, majd Victoriával és Michaelával. Nehezen találtak olyan területet, ahol kényelmesen elférek egymás közelében. Victoria és Tanya a bár felé indultak, hogy italt szerezzenek.
Már hajnali kettő volt, amikor Michaela és Terri felajánlotta, hogy menjenek haza átöltözni valami kényelmesebb ruhába. Noemí Terrire nézett, és ismét megjegyezte magában, milyen gyönyörű a lány a bézs nadrágjában és gyapjú kardigánjában. Szűk bőr csizmája is izgatóan feszült a lábára. Noemí milliószor hálát adott már azért, hogy megvette neki.
Michaela kék farmerbe öltözött át, és Victoria egyik fehér ingét vette magára egy fekete trikó fölé. Victoria le sem tudta venni róla a szemét, miközben Tanyával a bárnál ácsorogtak az italjaikra várva. Noemí észrevette a pillantását, és elmosolyodott.
Martha rákacsintott, majd Tanyához fordult. Kivette a kezéből az italokat, és egy üres asztal felé indult velük, hogy aztán a táncparkettre ránthassa barátnőjét. Noemí figyelte, ahogy unokatestvére átkarolja Tanya nyakát, aki pedig a dereka köré fonja a karjait. Csak az térítette magához, amikor Terri átölelte őt hátulról. Ők is a tánctér felé indultak. Terri kissé zavarban volt. Még sosem táncolt ennyi ember előtt. Pláne nem egy másik nővel. Ahogy átölelte, Noemí érezte a rajta úrrálevő feszültséget.
– Mi a baj? – hajolt a füléhez.
– Sosem táncoltam még egy másik nővel ennyi ember előtt, Noemí – válaszolta aggodalmasan Terri.
A nő halkan felnevetett, és átkarolta Terri karcsú derekát.
– De már szeretkeztél egy másik nővel, Terri – csókolta meg a lány halántékát.
– Az nem ugyanaz – tiltakozott a lány. Elhúzódott, és szigorúan nézett Noemí szemébe.
A nő türelmesen nézett rá, ami kissé megnyugtatta Territ. Ismét a füléhez hajolt.
– De igen – lehelte, miközben a lány karjai remegve a nyaka köré fonódtak. – Pontosan ugyanolyan.
Megcsókolta a lány fülcimpáját, és lassan táncolni kezdtek.
– Csak kövesd a mozdulataimat! Csak rám figyelj! – súgta, lehunyva a szemét.
Terri nem tudta sokáig visszatartani a feltörő vágyat, ahogy a teste Noemíéhez feszült.
– Nagyon jól táncolsz – jegyezte meg. Végigfuttatta ujjait a nő haját.
– Igazad van – nyögte Noemí, miközben a lány megcsókolta a torkát. – A tánc olyan, mint a szex… Annyira kívánlak.
Lassan táncoltak, belefeledkezve egymásba. Semmi más nem számított.
***
Michaela és Victoria az asztaltól figyelték őket. A csend közöttük már kezdett kényelmetlenné válni. A magasabb nő keze barátnője vállán nyugodott, Michaela viszont tudomást sem vett róla. Már hetek óta ilyen fagyosan viselkedett, Victoria pedig nem tudta, hogy ez azért van-e, mert még nem vallotta be, mennyire szereti őt. De nem tudta, hogy csinálja. Még sosem találkozott olyasvalakivel, aki ennyire fontos lett volna neki.
„Elveszítem” – futott át az agyán, és a fájdalom szinte már elemésztette. – „Ha nem mondom el neki, mennyire szeretem, el fog hagyni. Nem veszíthetem el őt. Nem lehet.”
– Michaela! – szólalt meg végül. A lány csak félig fordult felé, kérdőn rá emelve tekintetét. – Beszélnem kell veled.
Ahogy kimondta ezeket a szavakat, Michaela még értetlenebbül nézett rá, próbálva olvasni az arckifejezésében. Nem szólt semmit, csak felállt, és a kezénél fogva a bár felé húzta Victoriát. Elsétáltak a pultos mellett, és kiléptek az ajtón.
– Mi az, Vicky? – fordult felé Michaela, közelebb húzódva.
Victoria próbálta visszatartani a könnyeit, és vett egy mély levegőt. A lány kivárta, amíg összeszedi magát. Végül pedig Victoria fátyolos hangon kinyögte: – Félek, hogy elveszítelek.
A tekintetük összefonódott egy pillanatra, majd Michaela elfordította a fejét. Könnyek szöktek Victoria szemébe, és elfordult, hogy távozzon, de Michaela gyengéden megfogta a vállát, hogy visszahúzza. A nő a vállába temette az arcát, és utat engedett a szűnni nem akaró sírógörcsöknek. Michaela lehunyta a szemeit, és gyengéden átölelte őt, végigfuttatva ujjait a nő haján.
Victoria a hátába mélyesztette az ujjait, és olyan közel húzta magához, ahogy csak bírta.
– Szeretlek – zihálta. – Annyira szeretlek!
Michaelának is könny szökött a szemébe, és a szeretett nő nyakához nyomta az ajkait. Halkan suttogott a fülébe, próbálva megnyugtatni.
Victoria végül visszahúzódott, és a lány szemébe nézett.
– Muszáj, hogy viszontszeress Michaela. Nem bírnám ki, ha nem – krákogta, beharapva az alsó ajkát. – Már régóta szeretlek. Nem tudtam, hogy mondhatnám el. Aztán meg olyan fagyosan kezdtél viselkedni velem, hogy nem tudtam, mit tehetnék – ölelte át ismét Michaelát, és hevesen megcsókolta. Michaela viszonozta a csókot, lenyalva a sós könnycseppeket az arcáról.
A lány szívét határtalan boldogság töltötte el, ahogy megcsókolta szerelmét.
– Én is szeretlek, édesem – csókolta meg ismét, olyan hevesen, hogy alig kapott levegőt. – El sem tudom mondani, mennyire szeretlek.
Victoria még szorosabban magához ölelte őt, és végig csókolta Michaela nyakát.
– Gyere hozzám! – suttogta elfúló hangon. Michaelának elkerekedett a szeme a megdöbbenéstől. – Kérlek! – könyörgött a nő. – Legyél a feleségem!
– Igen! – kiáltott fel Michaela hangosan. Megragadta Victoria tarkóját, és hevesen megcsókolta. – Hozzád megyek. Hozzád megyek – ismételgette két csók között.
Victoria felemelte a fejét és örömében felkiáltott.
– Hozzám jön! Hozzám jön!
Sosem hitte, hogy a szerelem ilyen boldoggá teheti őt, amikor annyira szerette a szabadságot. Öröm öntötte el az egész testét, és már sírt a boldogságtól.
Hosszú ideig csak álltak ott, míg végül rá tudták venni magukat, hogy bemenjenek, és elmondják a többieknek is a jó hírt. Noemí azonnal rendelt mindenkinek még egy kört, hogy ünnepeljenek.
***
Mielőtt az ajtó becsukódhatott volna, Noemí a karjaiba rántotta Territ, és ajkaik ismét egy szenvedélyes csókban forrtak össze. A vágy ismét a tetőfokára hágott a lány bensőjében, ágyékát pedig elöntötte a nedvesség. Ajkaik szenvedélyes táncot jártak egymással, testük pedig egymásnak feszült. Terri felnyögött. Még annyi ideig is alig bírta ki a nő érintése nélkül, amíg lerángatták magukról a kabátjukat.



Noemí ismét átölelte a lányt, majd felemelte őt a padlóról. Terri ismét felnyögött, és szerelme dereka köré fonta a lábait. Lélegzetük zihálássá vált, ahogy Noemí a kanapé felé mozdult, letelepedve a sarkára. Terri felgyűrte a nő felsőjét, boszorkányos ügyességgel tornászva le róla, hogy a nőnek minél rövidebb időre kelljen csak elengednie őt. Aztán ő is felemelte a karjait, hogy Noemí levehesse a felsőjét, megcsodálva gyönyörű, karcsú testét.
A nő egy állatias üvöltéssel vetette rá magát, és a szájába vette a lány egyik mellét. Terri feje hátra bicsaklott, ágyékát pedig Noemí hasához nyomta. Gyors mozdulatokkal hámozta le a lánytól a nadrágját, hogy ujjait lábai nedves közébe temethesse. Terri széttárta a lábait, hogy a nő minél jobban hozzá férhessen.
Noemí egy hangos nyögéssel hatolt belé, Terri teste pedig megfeszült, miközben szüntelenül szerelme nevét ismételgette. Hirtelen Noemí leállt, és kihúzva az ujjait Terri barlangjából, átölelte a lány derekát. Felállt, könnyedén karjaiba véve a lányt, aki ismét a dereka köré fonta a lábait, nedveivel összemaszatolva a nő bőrét, miközben a hálószoba felé indultak.
***
Terri az ágyon feküdt. Feje Noemí izmos karján nyugodott. Érezte az erős kezeket a lábai között. Átkarolta a nő nyakát, és szenvedélyesen megcsókolta.
Noemí imádta, ahogy a lány teste az övének feszül, és mindent körülleng a nedvek sós illata. Hevesen csókolta a lányt, miközben ujjai ki-be mozogtak a nedves barlangban.
– Ó, istenem! Terri! Annyira szeretlek, hogy az már fáj! – nyögte.
A lány egy pillanatra felemelte a fejét, hogy a nő szemébe nézzen, ami fátyolosan izzott a szenvedélytől. Az ő testét is elöntötte a határtalan szerelem, amit egy pillanattal később követett a kitörő orgazmus.
***
Ölelkezve álltak a zuhany sugarai alatt. Most az ajkaik szeretkeztek úgy, mint korábban a testük.
– Nem tudok betelni veled – suttogta Noemí, átkarolva a lány derekát.
Terri a nyaka köré fonta a karjait, és magához húzta a nő fejét.
– Nem is akarom, hogy valaha is betelj velem – kuncogott, ahogy az ajkaik találkoztak.
– Nem hiszem, hogy aggódnod kellene emiatt – kacagott Noemí, és megmarkolta a lány fenekét.
Terri belemarkolt a hajába, másik karjával átölelve a nő nyakát. A forróság a lábai között már megőrjítette.
– Nem hagysz nyugodni, igaz? – cukkolta a nőt, ahogy ismét tetőfokára hágott benne a szenvedély.
26. fejezet
Pénz!
Anthony tudta, hogy még több pénzre van szüksége. Még mindig maradt valamennyije, de az már nem tart ki sokáig.
A legtöbb pénzét már elszórta Las Vegasban szerencsejátékkal, azzal a kevéssel pedig, ami maradt, pár napja visszatért New Yorkba. Nem maradt többje, mint amiből egy kis szobát ki tudott venni egy olcsó hotelben. Hamarosan viszont már azt sem lesz képes fizetni. Mindezt pedig azért, mert nem volt hajlandó felelőséget vállalni Terriért és a porontyáért.
Martha hívása alapján kiszámolta, hogy a gyerek most három hónapos lehet. Kislány. Bár, az igazat megvallva, vajmi kevéssé érdekelte a neme. Ő csak pénzt akart, ahhoz pedig, hogy hozzá jusson, el kell érnie, hogy Terri megbocsásson neki. Tudta, hogy érdeklődést kell majd tettetnie a lánya jólléte iránt, és felajánlania, hogy elveszi Territ. Ezek után az apja bizonyára annyi pénzt ad majd, amennyit csak kér tőle.
Ma elmegy Noemí házához, hogy felkeresse Territ. Még emlékezett rá, hogy következő héten lesz a lány születésnapja. Április 12-én. Addig viszont nem várhat. El fog ájulni a figyelmessége miatt, ahogy minden lány teszi. Azt az ordító hazugságot is elhitte, hogy mellette lesz, amikor elmondta neki, hogy terhes.
Caesar mesélt neki arról, hogy a gyerek tiszta Leone, úgyhogy kétség sem férhet hozzá, hogy az ő lánya.
– Szóval elfelejthetjük azt a teóriát, hogy valaki mással is lefeküdt – szívta a fogát a férfi. Még mindig dühös volt Anthony-ra, amiért hazudott neki. Arról azonban egy szót sem szólt az unokatestvérének, hogy Terri nyilvánvalóan fülig beleesett Noemíbe, ahogy azt sem, hogy Anthony-nak egy fikarcnyi esélye sincs, hogy visszakönyörögje magát. Ő még nem tudta, de Caesar már rég csak koloncként tekintett rá. Már ő is rájött, hogy Anthony csak egy felelőtlen kölyök.
***
Amikor a csengő megszólalt, Terri betakargatta a babát, és ráhúzott egy kis sapkát, hogy megvédje a hideg New York-i időtől. Imogene csendben üldögélt az etetőszékében, nagy kék szemeivel bámulva az anyjára. Amikor már biztos volt benne, hogy eléggé bebugyolálta, Terri felállt, és az ajtóhoz lépett. Egy pillanatra teljesen ledöbbent, de hamar magához tért. Dühösen fonta össze karjait a mellkasa előtt.
– Mit akarsz itt?
***
Noemí nyugodtan üldögélt a kocsijában, ahogy végigszáguldott az úton. Már nagyon haza akart érni Terrihez és a kisbabához. Ez elmúlt hónapokban mintha a fellegek közt járt volna. Hálás volt, hogy kapott egy második lehetőséget az élettől. Tisztán emlékezett az álomra, amikor Amelia meglátogatta. Hiába próbálta bebeszélni magának, hogy csak álom volt, meg volt róla győződve, hogy Amelia tényleg meglátogatta, hogy az útjára bocsássa. Terri boldoggá tette őt, Noemí pedig tudta, hogy ő is boldoggá teszi a lányt.
„Csak mondaná már ki, hogy szeret!” – dobolt ujjaival a kormánykeréken. Mindig is türelmes volt. Eldöntötte, kivárja, amíg a lány alkalmasnak érzi rá az időt. Boldogan sóhajtott fel, amikor végre bekanyarodott az utolsó sarkon.
Egy ismerős kocsit pillantott meg a ház előtt. Ahogy közelebb lépett, és összevont szemöldökkel végigmérte a járművet, felismerte benne Anthony kék BMW-jét.
Leparkolt mellette, és lassan kimászott az autójából, összeszűkült szemekkel bámulva a házat. A néma csendtől felállt a szőr a hátán. Milliónyi kérdés kergetődzött a fejében. „Mi lesz, ha Terri vissza akar menni hozzá? Elvégre van egy közös gyerekük. Mi lesz, ha Anthony vissza akarja kapni őt és a lányát? Mi lesz velem nélkülük?”
A saját élete már nem számított semmit. A szíve majd meghasadt a gondolatra. Egy gombnyomással lezárta a kocsiját, és lassan az ajtó felé indult. Beharapta az alsó ajkát, és lélekben felkészült rá, hogy Territ Anthony karjai közt találja. De arra nem számított, amit odabent talált.
Terri a kanapé mellett állt, szürkésbarna szemeivel lebámulva Anthony-ra. A férfi csak ült ott, és bámulta a gyereket, aki békésen üldögélt vele szemben az etetőszékben, és farkasszemet nézett vele. Nem tükröződött semmiféle érzelem a férfi arcán. Semmi hatást nem tett rá az a gyönyörű kisbaba. Csak nézte őt üveges tekintettel. Aztán felpillantott Noemíre, aki csendben becsukta az ajtót, és mosolyt erőltetett az arcára. Habozva lépett oda hozzá, hogy megölelje. Érzelemmentesen paskolta meg a hátát.
– Hiányoztál, Noemí – mondta a férfi valódinak tetsző hangon.
A nő visszahúzódott, de nem szót semmit.
– Miért vagy itt? – tette fel végül a kérdést, majd megkerülte, hogy megsimogathassa a baba fejét. Dühvel töltötte el az öccse jelenléte.
Terri mindeddig igyekezett rábeszélni őt, hogy távozzon. Egyedül akart lenni Noemível. Annak ellenére, hogy egy éve együtt voltak, már semmit nem jelentett neki a férfi. Noemí boldogabbá tette őt, mint azt valaha el tudta volna képzelni. Anthony elszalasztotta a lehetőséget.
– Menj innen, Anthony! – nézett Noemíra egy pillanatra. Ennyi is elég volt, hogy lássa a félelmet és a dühöt a nő szemében.
– Nem láthatom a lányomat? – nézett rá a férfi könyörgő szemekkel. – Része akarok lenni az életének.
Noemí már nem bírta tovább.
– Ami azt jelenti, hogy kifogytál a pénzből.
– Hogy mondhatsz ilyet? – hebegte sértetten Anthony. Terri a szemeit forgatta.
– Terri! Szeretlek – folytatta, és tett a lány felé egy lépést. – Végig csak rád gondoltam. Amikor rájöttem, hogy…
– Elég ebből a szarságból! – szakította félbe Noemí.
– Te maradj ki ebből, Noemí! Ez nem a te dolgod – ripakodott rá a férfi szikrázó szemekkel.
– De igen, az – okozott meglepetést mindkettőjüknek Terri.
Anthony összeráncolta a szemöldökét.
– Tényleg? És miért is? – kérdezte szarkasztikusan.
Terri őszinteségétől felbátorodva, Noemí szilárd hangon válaszolt: – Szeretjük egymást, Anthony – nézett kihívóan az öccsére.
A férfi összezavarodva nézett egyikükről a másikra.
– Nem hiszem el – rázta meg a fejét.
Terri odalépett a nőhöz, és megszorította a kezét.
– Az már a te bajod – eresztett meg egy szúrós pillantást a férfi felé, majd lehelt egy csókot Noemí szájára.
– Szóval erről szólt az egész? – nézett a férfi vádlón a nővérére. – El akartál takarítani az útból, hogy magadnak tarthasd meg – nevetett fel örömtelenül. – Tudod, igazából sajnállak,
Noemí. Ez a cafka nem éri meg a vesződséget.
Noemí elengedte Terri kezét. Egy lépéssel a férfi előtt termett, és megragadta a gallérját.
– Ne tedd próbára a türelmemet, Anthony – lökte az ajtónak. Egyik kezét a kilincsre tette, majd kilökte a férfit az utcára. Az öccse megrökönyödve nézett rá, miközben Noemí kilépett, és becsukta maga mögött az ajtót. – Én nem vagyok olyan, mint te, ezt már tudhatnád – bökte meg a férfi mellkasát. – Én szeretem őt, ahogy te sosem.
– Na és mi van Ameliával? – vonta fel a szemöldökét a férfi.
Noemí nyugodt maradt.
– Már megbékéltem azzal, ami Ameliával történt. Ő szeretett engem, és azt akarná, hogy boldog legyek, ahogy én is azt akarnám, hogy az legyen. Most pedig boldog vagyok, Anthony. Terri betöltötte az űrt az életemben, én pedig szeretem őt.
A férfi prüszkölve horkantott egyet.
– Te egy nyavalyás idióta vagy, Noemí. Nem látod, mit akar? Csak a pénzünkre hajt. Tudja, milyen jól el vagy eresztve. Tudja, hogy mindent megadhatsz neki, amit…
Mielőtt befejezhette volna, Noemí tiszta erőből lekevert neki egyet. Az ökle hangosan csattant a férfi arcán, aki nekitántorodott a kocsijának. Egyik kezével az arcát dörzsölte, és hitetlenkedve nézett a nővérére. Noemí nem szólt semmit, csak megfordult, és visszament a házba, bevágva az ajtót maga mögött.
***
Ahogy az ajtó becsukódott, Terri érezte, hogy könny marja a torkát. Noemí most biztos utálja őt, amiért így összeugrasztotta őket az öccsével. Leült a kanapéra, szemben a lányával, halkan pityeregve. Amikor Noemí visszatért, elfordult, hogy felvegye a rajztábláját.
A nő meglátta a könnyeket a szemében, és ismét fellángolt benne a düh Anthony iránt.
– Terri – lépett oda hozzá, és átölelte a lányt. – Szeretlek – mondta ki, először igazán komolyan.
Terri próbált elhúzódni, de Noemí nem engedte.
– Hogy szerethetsz ennyire? – fakadt ki. – Nem rég még fülig bele voltál esve Ameliába. Sosem fogsz úgy szeretni, mint őt.
Tudta, hogy nem fair, amit mond, de Anthony hirtelen feltűnése mindent összezavart benne.
Noemí mosolyogva a lány sötét hajába temette az arcát.
– Igazad van – mondta könnyes szemekkel. – De ez nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretnélek. – Terri megmerevedett a karjai között. Noemí az álla alá nyúlt, és felemelte a fejét. – Szeretlek – suttogta.
Terri a szemébe nézett, és a nő szemében csillogó mélyről jövő szeretet hatására a karjaiba vetette magát, átölelve Noemí nyakát. Érezte, ahogy a nő felemeli őt, és megcsókolja.
– Én is szeretlek – suttogta Noemí ajkainak. A szíve majd kiugrott a mellkasából.
Könnyek szöktek Noemí szemébe, ahogy megcsókolta a lányt.
Terri elhúzódott, és a nő szemébe nézett.
– Nem tudtam, hogy ő csenget. Ha tudtam volna, ki sem nyitom neki. Ne félj! Én csak téged akarlak. Szeretlek. Teljes szívemből szeretlek.
Noemí hosszú ideig csak bámulta őt. Könnyek szöktek a szemébe, és lecsorogtak az arcán.
27. fejezet
– Látnom kell az apámat, René! – hallotta Thomas a fia hangját odakintról. Rögtön felállt, és megkerülte az asztalát. Anthony betántorgott a dolgozószobába, és úgy nézett körbe, mint egy őrült. Beletelt egy kis időbe, mire az apjára nézett, és becsukta maga mögött az ajtót.
– Beszélnem kell veled, apa – mondta zavartan.
Thomas egy szék felé intett, Anthony pedig sóhajtva lerogyott rá.
– Miről akarsz beszélni? – kérdezte az apja. Hálás volt, amiért Natalie elment hazulról.
– Mi ez az egész Terrivel és Noemível, apa? Hogy engedheted meg ezt a… kapcsolatot? – köpte undorodva. Tekintetével követte az apját, ahogy az visszasétált a székéhez. – És a gyerek… Hogy engedheted meg, hogy ilyen környezetben legyen?
Thomas végigmérte a fiát, megfigyelve külsejének apró változásait. A haja hosszabb lett, és a szokásosnál elhanyagoltabban hordta. Apró kecskeszakálla vékony szakállá nőtt, amitől kissé idősebbnek tűnt. Fogyott, mintha nem enne rendesen. A hasa viszont kissé megduzzadt, jelezve, hogy túl sokat iszik.
Thomas megrázta a fejét, és összeszűkült szemekkel nézett a fiára.
– Semmi kifogásom nincs ellenük. A gyerek pedig sokkal jobb helyen van Noemínél, mint nálad lenne – válaszolta fagyosan. Egy tollat forgatott az ujjai között. – Noemí szívből szereti azt a gyereket. Te pedig… Egyáltalán a nevét tudod? – nézett gyanakvóan Anthony-ra.
A fia egy pillanatig csak bámult rá, majd halkan kinyögte: – Noemí Imogene – idézte emlékezetébe Martha hívását.
Thomas elmosolyodott, ahogy az unokájára gondolt. Elhatározta, hogy meglátogatja, miután ezzel végzett.
– Terri a nővéred után nevezte el őt, mert ő volt ott vele – mondta halkan. – Most pedig… Mit tehetek érted, Anthony? – kérdezte formális hangon.
– Több pénz kell – vágta rá a fia, és a düh jelei után kutatott az apja arcán. – Esküszöm, nem zavarlak többet, apa. Szeretnék befektetni. Már beszéltem is Mario kuzinommal. Tudod, hogy ő ért hozzá.
Thomas sokáig csak bámult rá, egyik ujjával az alsó ajkán kopogva.
– Csalódást okozol nekem, Anthony – mondta végül. – Anyáddal igyekeztünk megóvni titeket mindentől a nővéreddel. Mindent megtettünk, hogy boldogok legyetek. Te meg ezt teszed. – Sokáig csak némán bámult rá. – Épp csak megszületett a lányod, te meg még csak el se mentél hozzá. Hát erre neveltünk?
Anthony gyorsan igyekezett valamit kitalálni.
– Lemondok minden jogomról őt illetően, ha adsz még pénzt – nyögte ki végül.
Thomas összeszűkült szemekkel, undorodva nézett a fiára.
– Szóval ilyen szívtelen lennél? – szűrte a fogai között, de a fia nem válaszolt. Thomas megköszörülte a torkát, és megcsóválta a fejét. Amikor a fiára nézett, akire valaha büszke volt, és nagy reményeket fűzött hozzá, már csak egy idegent látott.
– Nem kellett volna visszajönnöd.
Anthony összerándult, majd gonosz tekintettel fordult az apja felé.
– Nos, akkor, mint egyetlen fiad, követelem a részem az örökségedből, apa… Akár akarom, akár nem, akár akarod, akár nem, volt valamicske részem abban, hogy az a gyerek most itt van – dőlt hátra, ördögi mosollyal az arcán. – Szereted azt a gyereket, és Territ is, és nem akarod, hogy bajuk legyen. Meg persze Noemínek sem. Szóval, ha nem akarod, hogy baj legyen, meg kell adnod, amit akarok.
Thomas ökölbe szorította a kezét. Anthony egy pillanatra azt hitte, az apja felpattan, és megüti, de Thomas csak bámult rá fagyosan.
– Rendben – mondta ki végül, és vett egy mély levegőt. A fiókjához nyúlt, és elővette a jegyzettömbjét.
Anthony előre hajolt, hogy lássa, mit ír rá.
– Mi az?
Thomas nem szólt semmit, csak folytatta az írást, aztán ismét átolvasta.
– Oké – mondta. – Ez egy megegyezés arról, hogy te, Anthony Leone, egy megfelelő összegért cserébe, nem keresed többé a kapcsolatot velem, Natalie-val, vagy a nővéreddel. Arra kell használnod a pénzt, hogy befektetésbe kezdj, ha pedig elpazarlod, vagy eljátszod a pénzt, le kell dolgoznod. Nem támaszkodhatsz többé a családom támogatására. Továbbá nem láthatod többé Territ, vagy a kis Noemít, semmilyen indokkal. Ne is zaklasd őket! – Elhallgatott, és odalökte a papírt Anthony-nak, aki csak bámult rá, mint egy szellem.
– De… De…
– Holnap délután gyere vissza! – mondta Thomas érzelemmentesen. – Addigra ide hívom a család ügyvédjét a hivatalos papírral, te pedig alá fogod írni, kezdve azzal, hogy lemondasz minden jogodról Noemí Leone-Bledsoe-t, és az anyját, Terri Bledsoe-t illetően, és az örökösödési jogodról a Pasta Leone cégnél. Aztán pedig megkapod a pénzed.
Anthony összevonta a szemöldökét.
– Oké, oké! Csak legyen itt a pénz holnapra! Aláírok bármit. Mikorra jöjjek?
Thomas undorodva fordult el.
– Telefonálj ide délben! Majd megmondom az időpontot – válaszolta, és aztán nem szólt többé egy szót sem Anthonyhoz, aki egy szó nélkül elhagyta a dolgozószobáját. Majd meghasadt a szíve, hogy így kell elveszítenie a fiát, de nem tehetett már semmit érte.
***
– Kiadtam az útját. Ezúttal végleg. Holnap eljön, hogy aláírja a hivatalos iratokat – számolt be Thomas Anthony látogatásáról. – Csak a pénz érdekli, és nem foglalkozik azzal, hogy le kell mondania a jogairól, mint ennek a gyönyörű gyereknek az apja – vette a karjaiba az unokáját.
Noemí a széke mögött guggolt, és vicces képeket vágott a gyereknek. A kis Noemí hangosan nevetett, és kézzel-lábbal kapálódzott. Noemí halkan kuncogott, és megpuszilta a gyerek homlokát.
– Nem akarom, hogy a gyerekünk közelében legyen – jelentette ki Terri.
Noemí tágra nyílt szemekkel nézett rá. Sosem hallotta még így beszélni a lányt. Szóhoz sem jutott.
– Igen – bólintott Thomas lassan. – De ez a kislány egyszer egy okos ifjú hölggyé fog nőne, és kérdezősködni fog az apjáról – simogatta meg a gyerek fejét. Ismét fiatalnak érezte magát. Mintha a saját lányát tartaná a karjaiban.
– Akkor majd elmondom neki az igazságot, Thomas. Mi mást tehetnék? Nem akarok hazudni neki – nézett a két Noemíre, a szerelmére és a lányára.
Amikor elmondták neki, hogy együtt vannak, Thomas épp annyira meg volt lepődve, mint Anthony, de amikor látta, mennyire boldogok együtt, úgy döntött, nincs joga beleszólni.
Natalie is épp így gondolta, és amikor Noemí és Terri bejelentették, hogy összeházasodnak, azonnal szervezni kezdte az esküvőt.
Thomas ismét a gyerekre nézett, lassan ringatta őt, ahogy Noemít és Anthonyt is ringatta annak idején, amikor még kisbabák voltak. A gyerek felnevetett, és a szájába vette apró öklöcskéjét. Thomas elmosolyodott, és a szeme sarkából figyelte, ahogy Noemí mögüle Terri mögé lép, és gyengéden megcsókolja őt. Látta a boldogságot a szemében. Istennek hála, kapott egy második esélyt.
– Mikor lesz az esküvő? – kérdezte hirtelen.
– Még nem tudjuk – válaszolta Noemí habozva. – Ha rajtam múlna, itt és most, de Terrinek még új ez az egész, és én nem akarom siettetni – mosolygott a menyasszonyára, és megszorította a kezét.
Thomas csak bólintott, és ismét a gyerek felé fordult.
***
Thomas csak késő délután távozott, amikor odakint már sötétedett. Terri és Noemí az ablaknál álltak, és figyelték az autót, ahogy elhajt. A baba békésen aludt Terri karjaiban. Noemí mögötte állt, átkarolva a lány derekát, állát pedig a vállán nyugtatta, beszívva az édes eperillatot. Már az első pillanattól kezdve imádta ezt az illatot. Előre döntötte a fejét, és megcsókolta a lány nyakát.
– Mit gondolsz, meddig alszik a gyerek? – kérdezte, kaján vigyorral az arcán, keze pedig kissé lejjebb csúszott.
Terri halkan felnyögött, és Noemí felé fordult.
– Nem tudom. De akármeddig is, érdemes kihasználni – suttogta csábosan, lábujjhegyre állva, hogy megcsókolja szerelmét. Összeborzolta Noemí haját, és a szobájuk felé indult, a gyerekkel a karjaiban.
Noemí követte őt, már menet közben kigombolva az ingét, és megoldva az övét. Szeme végigfutott a karcsú testen.
– Talán átalakíthatnánk a régi szobám gyerekszobává – jegyezte meg. – Holnap hozzá is láthatunk – függesztette szemeit Terri lágyan ringó fenekére.
A lány halkan felnevetett, ahogy belépett a szobába. Boldog volt, hogy az élete egyenesbe jött Noemível. Pár hónapja a nő még elképzelni se tudta volna, hogy lecserélje azt a hálószobát, amit Ameliával osztott meg.
– Az nagyszerű lenne – nézett hátra a válla felett. – De csak akkor, ha elég ideig ki tudod venni a kezed a lábaim közül.
Noemí nyitva hagyta az ajtót, Terri pedig a bölcsőbe fektette a békésen szendergő gyereket. Aztán megfordult, és szerelme karjaiba vetette magát. Szenvedélyük úgy tört fel, akár vulkánból a láva, ajkaik pedig mindent feledtető forró csókban olvadtak össze.
Vége
Ui.: A képen Antoinette Nikprelaj alias Victoria Terrence.