Történetek

- Mi a baj? – kérdeztem tőle.
Felnézett. A szemében ott volt az utóbbi évszázad minden naplementéje.
- Nem jött el hozzám – mondta fátyolos hangon. – Minden éjjel eljön pedig. A dédim. Itt van alattunk. Mindig kimászik. De most nem.
Dermedten álltam. És egyszerre megjelentek a szellemek.

Hálás volt a nagyapjának, hogy megtanította biciklizni a kicsit. Furcsa, máskor alig tud menni, de mintha megfiatalodott volna. Kár, hogy a dédi már nem mer biciklire ülni, akkor most hármasban mehetnének, de így is szép lesz.
A busz átgördült a falutábla előtt. Otthon volt. A szemével keresgette a dédiék utcáját. A busz azelőtt is elhalad és pár méterre van a megálló, valaki már megnyomta a leszállásjelzőt, így a helyén maradt, hogy beleshessen, hogy egy pillanattal előbb láthassa...

Eric szokatlan helyen ébredt. Nem az ő szobája volt. A szoba hatalmas volt, gyönyörű fehér falakkal. Volt benne egy óriási plazma téve, sok könyv és egy kép. Odament, hogy jobban szemügyre vegye a szekrényen lévő képet. Egy kisfiú volt rajta és egy idős asszony, akinek a gyerek a kezét fogta.
Kinyitotta az ajtót, majd lement a lépcsőn. A konyhából kiszűrődő zaj felé vette az irányt...

Talán most nem a lepkék a hibásak.

Sokan mondják, hogy a külső nem számít, igazából a belső az, aminek igazán szépnek kell lennie. Akik ezt állítják hatalmasat hazudnak. Hiszen ez legtöbbször olyanok szájából hangzik el, akik csinosak, könnyen beszélnek. De mi van azokkal, akik súlyproblémával küzdenek? Biztos forrásból tudom, hogy az ő szemszögükből nézve már korántsem ilyen egyértelmű a dolog.

2 évvel ezelőtt ismertem meg Ilonát. Nagyon elbűvölő lány volt és kedves. Nem olyan, mint a többi, hiszen ő megérdemelte, hogy szeresse valaki. Valamiért nagyon visszahúzódó volt, de ez tetszett nekem. Ugyanis az ilyen stílusú lányokat kedvelem....

A történet a képzelet szüleménye.

Várni valamire, ami talán sosem következik be, olyan, mintha álom és ébrenlét között ragadnál. A valóságot sem vagy képes megélni, de az álom is karnyújtásnyira van tőled megfoghatatlanul.

Gyakran a körülmények olyan tettekre kényszerítenek, melyeket ha megteszel, rögtön megbánod.

Sziasztok!


A történetemet egy kapcsolat ihlette amit érintettként éltem meg, több mint 5 évig bontakozott ki két ember között, kisebb nagyobb megszakításokkal. Rengeteg nehezítő tényezővel kellett együtt-élniük 10 év korkülönbség, különböző családi értékrend és vallási nézetek, ezek meglehetősen megnehezítették két ember egy párrá válását. Ezen belül szót érdemel a kis kori neveltetés a hobbik és függőségek egy ember életében. Családi terror és erőszak. A tanulságot...