Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Vincami Nor: Szívesen. Örülök, hogy tetszet...
2024-10-31 17:44
laci78: nagyon jó lett az egész, köszi...
2024-10-30 16:44
Gayadam: Szia ez igazi történet ?
2024-10-24 18:52
Logan Ne'ran: Először is igen, a helyesírási...
2024-10-22 15:30
Passszívpréda: Ha van idöm, szívesen leírom a...
2024-10-21 05:57
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Történetek

2644
A rájuk szegeződő összes szempár erőteljes vörösben izzott, és szépen egyenként kezdtek megfordulni az emberek. A számítógép bezárja a felesleges programokat, gondolta Mike. Ahogy lassan bementek a házakba, és a tömeg fogyatkozott, úgy minden más még kint maradt egyén intenzívebbé, aktívabbá vált, és a hangjuk is élesebbnek, fenyegetőbbnek tűnt...
3071
A házban ebédhez készülődtek. Imola és Patrícia voltak a legidősebbek a Patronus árvaházban. Utánuk a legidősebb egy 14 éves fiú volt, Kevin. Ez volt Londonban a legkisebb árvaház, összesen 20-an laktak benne, meg a két nevelő. 10 lány és 10 fiú. A legfiatalabb 3 éves, Veronika, de talán Ő volt a legaranyosabb az összes gyerek közül. Lola Őt úgy szerette, mintha a kishúga lenne. Az összes kisebb gyerkőc szerette az idősebb két lányt. Néha már úgy tekintettek rájuk, mintha Ők is nevelők...
3113
Kettőkor pont néztem az órámat - még két óra van hátra, gondoltam -, amikor visszajött az első, kedves smasszernő, aki elvitt zuhanyozni.
- Akar papot? - kérdezte.
- Nem - válaszoltam tétován -, nem vagyok vallásos.
- Azért csak higgye el, jót tenne. Nem lesz könnyű így sem...
2092
ideig ez az utolsó perc, amelyet teljes egészében olyan hosszúnak érzel, mint amilyen is valójában. Az agyad már lassul, mert a vér, ami mozgásban tartja az elméd, és gondolkozásra késztet, már nem olyan vér, mint a megszokott. Az agyad lassul, és vele a környezet is. Pedig valójában csak a környezetet érzékeled gyorsabban a szokásosnál, és saját cselekedeteidet érzed lassúnak...
2866
Nem tudta folytatni az imádságot, nem érezte magát elég tisztának, hogy egyáltalán szóljon az Úrhoz.
Nagyot sóhajtott, arcán legördült egy könnycsepp. Muszáj megtennie, csak így tisztulhat meg.
Körbenézett abban a szobában, aminek falai tanúi voltak élete 15 évének.
Hallották a nevetést, az el-elfúló sikolyokat, az örömteli kiáltásokat, az órákba nyúló zokogást, néma tanúi voltak az örömteli és a szenvedésteli pillanatoknak...
1583
Eljött értem. Nem mondott semmit, én pedig nem kérdeztem. Némán, szavak nélkül követtem. Az se érdekelt, hogy hova visz. Nem tudta, ki ő, nem ismertem. Ő se ismert, mégis úgy rendeltetett, hogy akkor együtt legyünk. Ez volt a Sorsom, a Végzetem. Ő volt a Végzetem...
3590
- Ne veszekedjetek már rajta, főleg ne ilyen hangosan! – szólt rájuk Viki – Akkor most összefoglalom. Két eshetőség van. Móni a Drogellenes Csoport vezetője rászokott a drogra, és a dilere megölte, mert nem tudott fizetni – a két nyomozótárs tagadólag rázta a fejét -, vagy, Móni felfedezte a zuhanyzóban az extazis csomagokat, és megzsarolta a terjesztőt, mire az megölte...
2699
A híres Pelorus Jack
1888-ban bukkant fel és több, mint 20 éven keresztül kísérgette a hajókat Wellington és Nelson közt, Új Zéland "Cook szorosában", oda és vissza. Ha hallotta, hogy hajó közeleg, máris ott termett, és úszott a hajó mellett, vagy előtte, azt felvezetve...
2087
A lányok beszélgettek, amikor egyszercsak behívták Patríciát is. Lola 20 percet várt rá, mikor végre kinyílt az ajtó. Pet lélekszakadva rohant kifelé, és egyre csak azt kiabálta, hogy megvan, Én vagyok Ella.
Ő is megkapta a szerepet. A két lány határtalanul boldog volt. Petnek is azt mondták, hogy itt kell maradnia. Leültek egymás mellé, és elkezdtek beszélgetni. 5 perc múlva 3 fiú és egy lány jött oda hozzájuk. Lola az egyik fiúban felismerte Rupert Gaylet...
2393
„Ha kútba vetném e felszentelt szerelmet – s a teremtést leleplezném – nem én lennék, akinek megkegyelmez a világ. Dómot építek majd teneked, tükrökből s karcsú falakból, a nyugalom kozmoszáig, csillagvilágok láthatáráig.”