Érzelmek harca V. rész 14-15. fejezet

FIGYELEM! Ez a történet két nő szerelméről szól és előfordulnak benne részletes szexjelenetek is. Aki ezt nem tolerálja, inkább keressen más olvasnivalót!
Köszönöm.

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1999

*****************************************************************

14. fejezet

Ashleigh látta a táskákat Cassidy szeme alatt, miközben az a teáját iszogatta. A fiatalabb nő vele szemben ült és kétségbe esett tekintettel bámult maga elé, miközben hallgatásba burkolódzott. Egyetlen mozdulata az volt, amivel a szájához emelte a csészét, megjátszva az ivást. Ashleigh sejtette, mi történhetett. Andrea szavai ott csengtek a fülében, amik épp olyan kétségbeesettek voltak, mint Cassidy látványa.
Már egy hónap is eltelt, mióta utoljára látták egymást.
Ashleigh nem értette, miért nem mondja el Cassidy Andreának az igazat, amikor meg lett volna a lehetősége. Cassidy viszont nem mondott semmit. Úgy tűnt, már minden reményt feladott. Nem dolgozott, nem írt, Joel pedig kezdett aggódni miatta. Még Ashleigh-t is felhívta, hogy orvosként nem tudja-e, mi lehet a baja.
George is felhívta őt. Ők Gretchennel is csak egyszer találkoztak abban a hónapban Cassidy-vel és nem láttak benne mást, csak a végtelen ürességet. Robie nagyon aggódott. Cassidy sokat sírt a karjaiban, amikor együtt voltak. Azóta nem mosolygott. Teljes letargiába zuhant. Lefogyott. Egyértelműen nem evett és nem ivott. Már az egészségéért aggódtak.
Cassidy vett egy mély levegőt és hátra dőlt a székében és csak maga elé bámult.
- Mennem kell - mondta ki végül érzelemmentes hangon. - Megígértem egy barátomnak, Josuának, hogy meglátogatom ma.
Ashleigh szíve összeszorult, hogy így kell látnia a barátját, aki már tíz éve olyan sokat jelentett neki.
- Beszélni akarok veled, Cassidy - mondta könyörgő hangon. - Hiányzol.
Cassidy mintha meg se hallotta volna, aztán csak megvonta a vállát.
- Nincs miről beszélni. - Azzal felállt, előhorgászott egy bankjegyet a zsebéből, az asztalra dobta és egy szó nélkül távozott.
Mire Ashleigh utána sietett, hogy megállítsa és kilépett az ajtón, már nem volt sehol. Könny szökött a nő szemébe. A telefonjáért nyúlt és tárcsázott. Üzenetet hagyott Cassidy rögzítőjén, remélve, meghallgatja majd.
- Figyelj! Nem hagytál időt elmondani: George és Gretchen arra kért, adjam át, hogy várnak a Crystal Barban péntek este. Tízre ott leszünk. Megünnepeljük Gretchen győzelmét a bíróságon. Gyere el! Majd érted megyek.

***

Andrea visszahúzódóvá vált. Alig engedte Jeffrey-nek még azt is, hogy megérintse. A férfi azonnal tudta, hogy valami megváltozott. Gyanította, hogy miről van szó és már tervezte is a bosszút. Na nem Andreán, de Cassidy-n annál inkább. Valami azt súgta neki, hogy bármi is történt, az minden ajtót bezárt előtte.
Andrea sem dolgozott. Kért egy hét szabadságot. Képtelen volt az óráira koncentrálni. Az iskolánál pontosan érezték, mennyire maga alatt van, úgyhogy nem vitatkoztak. Attól féltek, idegösszeomlást kap, és remélték, képes lesz egyedül kezelni a problémáit.
Jeffrey viszont nem volt ennyire türelmes és azonnali választ követelt, mi és miért történt. Andrea már rá se nézett, csak könyörgött, hogy adjon neki időt.
Nem tudta, hogy birkózhatna meg azzal, amit Cassidy iránt érez, és ahogy a másik nő elutasította.

15. fejezet

Josua kokainfüggő volt.
Egy hihetetlenül tehetséges könyvelő, aki viszont csak a szer hatása alatt volt képes elviselni a napot az irodában. A munkahelyén viszont nagyon óvatos volt, nehogy bárki is gyanítsa a függőségét. Senki sem vethette a szemére, hogy nem csinálja jól a munkáját. Jobban, mint bárki más. Senkinek sem tűnt fel, amikor néha percekre bezárkózott a mosdóba.
Jóképű férfi volt a maga módján. Erőteljes, jóvágású jelenség, aki mindig a legújabb divat szerint öltözködött.
Cassidy-vel már a középiskola óta barátok voltak. Amikor az érettségi után rászokott a drogra, a nő megpróbálta leállítani. Ő azonban, ahogy azóta is mindig, csak megvonta a vállát.
Cassidy azonban azóta is kereste a társaságát, mert kiváló hallgatóság volt. És akármilyen elfoglalt is volt, a férfi mindig szakított rá időt.
Ma azonban a nő csak csendben ült ott és együtt hallgatták a zenét. Josua egy idő után már nem bírta.
- A fenébe is! Ramatyul festesz. - Teljesen fel volt pörögve. A keze remegett és rángott a szemhéja.
Cassidy vállat volt. Nem volt ereje szépíteni az igazságot, és ki értené meg ezt jobban, mint Josua Maldonado? Kezét szakadt farmere zsebébe süllyesztette és csak hallgatott. Nem figyelt annyira a külsejére, mint általában, és ez Josuának azonnal feltűnt.
- Nem bánod, ha itt maradok veled? - kérdezte halkan, és már azt sem érdekelte, ha a férfi elutasítja.
De Josua sose tudott neki nemet mondani.
- Persze, hogy nem baj - ült le mellé és a kanapé alá nyúlt, ahol a készleteit tartotta.
Cassidy úgy bámult maga elé, mint akinek semmi nem tűnik fel, miközben a férfi előkészítette az anyagot és lassan felszívta, majd lehunyt szemmel sóhajtott. Aztán kótyagosan a nőre nézett.
- Beszélj csak, Cassidy! - mondta nagyon lassan. A nő megrázta a fejét és a padlót bámulta. A férfi az asztalon heverő tükörért nyúlt, amin még ott volt az anyag és a barátja felé nyújtotta. - Tessék! - Cassidy megrázta a fejét. - Gyerünk! Nekem segít megnyugodni. Bízz bennem! - Josua szavai összefolytak. Cassidy lenézett a tükrön heverő porra, majd vállat vont és elvette.
Amikor felszívta az anyagot, a szemei kikerekedtek és hevesen pislogott.
- Még egyet! - biztatta Josua. - Hidd el! Jó lesz.
Cassidy engedelmeskedett, majd lassan felállt a kanapéról. Kábának érezte magát. Josua csak figyelte, ahogy sétálgat és az orrát dörgöli, majd megáll a rádiónál és feljebb tekeri a hangerőt.
Hard rock hangja töltötte be a lakást és együtt mozgatták a fejüket a ritmusra. Cassidy úgy érezte, a férfinak igaza volt. Így minden sokkal jobb. Sokkal… felemelőbb. Mintha a fellegek közt szállna.
Egy másik világban járt. Egy helyen, ahol nem kell a problémáival törődnie.

***

A saját lakásában ébredt másnap reggel. Az ágyán feküdt felöltözve. A kulcsa még mindig a kezében volt. A feje hasogatott. Arcát a párnába temette, hogy elrejtőzzön a kínzó fény elől. Aztán a térdeire küzdötte magát és azon gondolkodott, hogy kerülhetett haza. Nem emlékezett semmire.
Felült és hallgatta az üzenetrögzítő csipogását. Felállt és oda lépett, hogy meghallgassa. Ashleigh hangja csendült fel:
- Figyelj! Nem hagytál időt elmondani: George és Gretchen arra kért, adjam át, hogy várnak a Crystal Barban péntek este. Tízre ott leszünk. Megünnepeljük Gretchen győzelmét a bíróságon. Gyere el! Majd érted megyek.

Folytatása következik!