Érzelmek harc VII. rész 22-23. fejezet

FIGYELEM! Ez a történet két nő szerelméről szól és előfordulnak benne részletes szexjelenetek is. Aki ezt nem tolerálja, inkább keressen más olvasnivalót!
Köszönöm.

Írta: Katia N. Ruiz
Fordította: Sinara
Az eredeti megjelenésének ideje: 1999

*****************************************************************

22. fejezet

Cassidy Andrea karjaiban feküdt és hevesen zihált az átélt orgazmus után. Testük egymáshoz simult, Cassidy feje pedig Andrea mellkasán pihent, miközben gyengéden csókolgatta a bőrét.
- Cassidy! - suttogta Andrea, mire a nő felnézett rá. - Szeretnél most beszélni? - simogatta Cassidy arcát, aki lassan bólintott. - Rendben. Miért kerültél annyira? - csókolta meg gyengéden a homlokát.
- Féltem - suttogta Cassidy és felemelte a fejét, hogy Andrea szemébe nézhessen. - A legjobb barátodnak tartottál, és én nem akartam ezt kockára tenni egy bizonytalan szerelemért… És féltem, hogy az a vágy, amit irántad érzek, kicsinál - fordult el.
- Amit irántam érzel? - próbálta elvenni Andrea a szavai élét, de az igazság az volt, legszívesebben most Cassidy-re vetette magát, hogy addig szeretkezzenek, amíg össze nem rogynak. - Mert most már nem szeretsz?
Cassidy felnevetett és gyengéden megcsókolta őt.
- Mindennél jobban szeretlek, Andy.
Ismét megcsókolta őt, ezúttal szenvedélyesebben, Andrea pedig a nyaka köré kulcsolta a karjai.
- Jobban szeretlek, mint valaha. Jobban, mint valaha.
Andrea felnyögött.
- Cassidy! - suttogta. - Egy kórházban vagyunk, Kicsim. Türtőztetnünk kellene magunkat. És te csak mos ébredtél fel. Túl gyenge vagy még.
- Túl gyenge? - játszadozott Cassidy a nyelvével Andrea bimbóival. - Ehhez is túl gyenge vagyok?
- Nem!... Ó, istenem! - nyögte Andrea és egy pillanat alatt mindent elfelejtett, ahogy ismét rátört az élvezet.

***

Aznap este Ashleigh és Robie egy hangulatos kis leszbikus tulajdonú étteremben ülte.
- Szóval… - kezdte Robie. - Mikor engeded haza Cassidy-t?
Zavarban volt. A borzongás futkározott a gerince mentén, amikor csak a nőre nézett.
Ashleigh elmosolyodott és megérintette az arcát.
- Talán holnap. Vagy az után - mondta halkan, majd gyengéden szájon csókolta a fiatalabb nőt. - Szeretnék bizonyos lenni benne, hogy nem csinál még egyszer ilyen hülyeséget.
- Neki mi vagyunk a család, ami vigyáz rá, nem igaz? - mosolygott Robie.
Ashleigh felnevetett és ismét megcsókolta a lányt.
- Robie - suttogta fátyolos hangon. Egész este fel szerette volna tenni azt a kérdést, amire most készült. - Szeretnél feljönni hozzám?
Robie teste megremegett. A lélegzete elakadt, de azonnal tudta a választ.
- Igen.
Ashleigh nem is vesztegette az időt. Intett a pincérnek a számláért, majd kisietett Robie-val az étteremből.

***

Meztelenül feküdtek Ashleigh ágyában, egymás karjaiban. Robie mélyen aludt, arcát Ashleigh nyaka hajlatába fúrva. Ashleigh csak bóbiskolt, de közben folyamatosan érezte a puha test érintését az övén.
Kinyitotta a szemét. Zavarta a lámpa fénye, és a nyitva hagyott ablakon már lassan bántóan hideg szellő csapott be. Lassan kikelt az ágyból, de egy pillanatra sem vette le a szemét arról a gyönyörű testről.
A szex egyszerűen felejthetetlen volt vele. A testük szinte összeolvadt és vibrált körülöttük a levegő. Az emlékre Ashleigh lassan megnyalta az ajkait, majd gyengéden a hátára fektette Robie-t, hogy a combjai közé nyúlhasson. Robie felébredt az izgatásra és széjjelebb tárta a combjait, felkészülve az újabb gyönyörre.

23. fejezet

Jeffrey óvatosan sétált végig a folyosón kora reggel, folyamatosan a nővéreket figyelve. Ilyenkor nem lehetett volna ott egy látogató sem. Nem akart belefutni Ashleigh Simmons-ba sem. Tudta, hogy az a nő gyűlöli őt. és bármikor megragadná az alkalmat, hogy keresztbe tegyen neki.
Amikor oda ért Cassidy szobájához, kopogtatott és várta a választ.
- Szabad! - szólt ki a nő.
Lassan kinyitotta az ajtót és látta, hogy Cassidy az ágy szélén ül, egy jegyzetfüzettel az ölében. Nyilván Ashleigh-re vagy egy nővérre számított, mivel amikor meglátta a férfit, lehervadt a mosoly az arcáról.
- Te mit akarsz itt? - állt fel.
Jeffrey elvigyorodott és zsebre dugta a kezét.
- Meggyőződni róla, hogy jól vagy - hazudta szemrebbenés nélkül. - Azt hittem, haldokolsz. Vagy ez is csak egy újabb trükk, hogy elvedd tőlem Andreát?
- Te szemét disznó! - hörögte Cassidy. Próbált lenyugodni, tudva, a dühkitöréssel nem ér el semmit. - Nekem nincs szükségem trükkökre. Szeret engem.
- Tudtad, hogy terhes? - mosolygott a férfi diadalittasan. - Az én gyerekemmel.
Cassidy hitetlenkedve csóválta a fejét.
- Miről beszélsz? - Alig tudott uralkodni az érzelmein.
Jeffrey csak vigyorgott. Legszívesebben leteperte volna, hogy beverje a képét, de nem akart ő is bajba kerülni. Inkább csak még jobban megforgatta a kést.
- Már hónapok óta tervezzük. Nem is mondta? Talán azt hitted, elhagyna? Talán csak kísérletezett, nemde? - lépett az ablakhoz. - Én úgy hiszem, minden nő átmegy ezen. Miért lenne Andrea kivétel? De nem vagyok féltékeny, mert tudom, mit akar. Minden este hozzám jön haza, miután megbizonyosodott róla, hogy jól vagy-e. Csak sajnál téged, Cassidy. De én leszek az, aki elveszi.
Cassidy érzelemmentes arccal nézett rá.
- Takarodj!
Jeffrey rá mosolygott, majd az ajtó felé indult.
- Értékelném, ha távol tartanád magad a menyasszonyomtól. - Elővett egy dobozt és felmutatta, hogy Cassidy is lássa. Két gyémánt gyűrű volt benne. Cassidy továbbra is érzelemmentesen nézett rá, de Jeffrey látta, ahogy az állkapcsa megfeszül.
Cassidy egy szavát sem hitte el. Inkább elfordult és ökölbe szorította a kezét. Aztán egy hirtelen érzelemkitöréssel megragadta a szekrényen pihenő vázát és a falhoz vágta.
A zajra felfigyelt egy nővér és azonnal hívta Ashleigh-t. Összevont szemöldökkel nézte a Cassidy szobájából kisiető Jeffrey-t. Aztán amikor bement, az ágyon találta a zokogó nőt. Próbálta megnyugtatni, és a mindig készen álló oxigén-maszkért nyúlt. Cassidy eleinte tiltakozott, de amikor Ashleigh megérkezett és ráparancsolt, megnyugodott.
- Mi történt? - kérdezte Ashleigh és a lassan álomba merülő Cassidy-t nézte.
- Volt egy látogatója pár perce - mondta a nővér. - Miután a fickó távozott, így találtam rá.
Ashleigh összevonta a szemöldökét.
- Fickó? Milyen fickó?
Talán Josua lehetett. Nem tudta, melyik a rosszabb. Ő vagy Jeffrey.
- Magas, jóképű - válaszolta a nővér. - Jól öltözött. Kék szemek, szőke haj…
Ashleigh nem is hallgatta tovább. Azonnal indult, hogy értesítse Andreát.

Befejező rész következik!