A "" kifejezés eredménye:

Az elején még félt, de mostanra már biztonságérzetet adott neki látványa. Tudta ugyanis, hogy az követi ugyan, de azt is, hogy nem fogja bántani.
Sokszor elgondolkodott már azon vajon emberi lény e. A mesékből már kinőtt, úgyhogy tudta, sem szörnyek, sem egyéb fantázialények nem léteznek. Más kategóriát nem tudott kitalálni ahova besorolhatta volna, így megmaradt abban, hogy az, valamilyen beteg lény, melynek fejlődési problémái vannak...

- Muszáj ennyire titkolózni?
- A hírszerzés vagyunk. A titkolózás a lételemünk.
- Nekem viszont nem, úgyhogy magyarázatot kérek.
- Nézze Dr. Wyler. Maga az egyik legjobb szakértője a paranormális tevékenységeknek. Beleolvastam pár könyvébe s engem meggyőzött, hogy a földönkívüliek, igen is létezhetnek.
- Most viccel? Mikor írtam azokat? Tíz éve. Most már csak tanítok.
- Látja? Pontosan ezért van itt...

Kinyitotta szemét, s a fal már nem volt ott. Egy kerek terembe jutott, amelynek a közepén tűz lobogott. Szembe vele, egy hosszúszakállú vén ült, akire mikor ránézett, a már ismerős lányalakká vált. Mosolygott. Csuklyáját hátravetette, botját félretette, s ismét rámosolygott.
- Miért vártál? –kérdezte a nemrég még véntől.
- Azt csak Te tudod –válaszolta az a szürke köpenyben. Szemében a tűz lángja lobogott, s ez nagyon megragadta a belépőt.
- Miért kellett? –kérdezte,...

pedig fölötte hajol, fogja a kezét és beszélnek. Odamentem, anya maga mellé ültettet. Furcsa volt a számomra. Olyanokról beszélt, hogy ha már otthon leszünk, mit csináljunk. De mi a nagyinál vagyunk, és mért nem mondja ebbe a történetbe magát?! Elcsukló hangon beszélt, a kezemet lágyan szorította kezével. Majd apa felsegítette a kis Lara bölcsőjéig, ahol anya megsimogatta őt, és elköszönt tőle...

A vízpartról indulunk, mint indultak egykor őseink
Lábnyomuk kőbevésés és szobor,
örök tanulsága vétkezések idejének.
A hold nem változott és a nap is éget,
a folyó...

Ki az, aki ott áll?
Tátog vagy kiabál?
Mit akarsz és ki vagy te?
Eltűnt. A szél elvitte...

Nyisd ki a szemed, megszólal egy hang,
tárd ki a szíved, megszólal egy hang.
De ha üres a lélek és fáradt a léted,
akkor hogyan ÉBREDJ FEL? ...

Azt mondtad: olyan komoly vagyok!
Szívemben megannyi gyertyaláng ragyog,
S mégis elaltatod mindet szép sorjában!
Szótlanul elmentél! ...

Neki elhittél mindent amit mondott
Akkor is ha szemében könnycsepp csillogott.
A szépet és jót Ő jelentette,
minden lépésedet segítette...

Lábad elé életem letenném,
hogy lásd bennem életed értelmét.

Téged látva megéri minden ébredés,
Nálad meleg mindig az ölelés...