A "" kifejezés eredménye:

Még nem tudtam, mi várhat rám. Mi rosszabb, mint a halál? A kiságy üres. Gondolatok milliói futnak át az agyamon. A színes játékok szétszórva hevernek a földön. Kint megállíthatatlanul szakad az eső. A cseppek kopogása, akár a léptek dobogása. Akár a volt férjem lépteinek zaja. Megéreztem a levegő apró tölteteiből a veszélyt."Menj a kicsihez."Az anyai ösztönöm mágnesként húzott a kisfiamhoz, de tudtam, hogy nem vagyok képes megvédeni...

Álmaimban láttalak.. s velem voltál
ajkaimra azáz édes érintést csókoltál..
Elhitetted vélem.. hogy mégis szép az élet,
és egyszer boldog perceket adhatok majd Néked..
...

Hogy miért nem szabadna szeretni
Hogy miért kell néha engedni?
Engedni azt, ki sosem volt Tiéd,
S, soha nem kérdezni, hogy miért...

Az egyetlen embernek, akit tiszta szívből szeretek,
Az egyetlen embernek, akiért bármit megteszek.
Érzem érintésed, érzem csókjaid,
csak mindennap tartsunk ki így holnapig......

Kiértem az utcára, s láttam, hogy az égiek pocsék munkát végeztek. Mindenhol olvadó vízcsöpögés hangja, sáros latyak, helyenként befagyott tócsák; a látvány öntudatlan félelmet ébresztett bennem, rettegtem a hazaúttól. Azt hiszem, a körülmények hálóztak be...

- Johnson, - Szólt Bruce most már minden félelem és aggodalom nélkul. - Mi legyen ezután?
- Tehát megértette, igaz?
- Igen, s azt hiszem az egész emberiség nevében köszönetet kell mondanom.
- Örülök annak, hogy most már nem kell titkolódznom. A kérdésére pedig nem tudom, s nem is akarom tudni a választ. Az én küldetésem lejárt, a jövő gondjainak a megoldását, már önöknek kell megoldaniuk. Sikerülni fog, ne aggódjon, elég jó a valószínűsége. Az emberiségre a végtelen világűr...

...ha most valaki azt kérdezne tőlem,
mondjam meg, mit jelentesz nekem,
csak annyit mondanék,
semmi mást, csak az életet...

jó szájönszfiksönt vagy fantáziadús fántözit írni nem könnyű. nektek nem is megy. nézzünk néhány példát, milyen hibákat is követ el a műkedvelő (és nem sztétika-kedvelő) delikvens, aki csak úgy, csak úgy mellesleg foglalkozik az írással, és annak komplett tudományával. paródiák következnek...

Ha hisz az ember
akkor sokra mehet
ha van célod
s futni akarsz...
előbb-utóbb amit szeretnél
elérheted ...

Csillagfényes téli estén, kéz a kézben..
fák között a kis tó partján, lámpafényben..
Csak Te és én léteztünk, csak mi ketten
sétáltunk és álmodoztunk önfeledten..