A "" kifejezés eredménye:

Mérhetetlen az élet szépsége,
mint gyümölcsnek érése,
édes íze úszik véremben,
szívemben, nyelvemen...

Mennyire izgatott volt! Szinte félt, hogy felfedezik féltékenyen őrzött titkos búvóhelyét. Néha különös hangokat hallott az üreg éjfekete mélyéről, ahogy ott kuporgott a fény és sötétség határán. Talán patkányok voltak, ő a halott nővérek nyughatatlan szellemeinek tartotta őket, és jól nevelt lányhoz illően mindig megköszönte, hogy nem bántották őt...

Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi év elteltével újra egy lovarda közelébe megyek, ráadásul a kislányommal. De hiába minden, félelmem miatt, nem akarom, hogy ne élvezhesse a lovaglás csodálatos érzését. Izgulok, csak le ne essen. Mégis szívem minden rettegése elszáll, és melegség tölti el, amikor látom, ahogy boldogan integet a póni hátáról . A tartása, a mosolygása, a lovak szeretete, egykori önmagamra emlékeztet, és újra érzem azt vágyat, mint egykor. Mintha minden emlék eltűnt volna...

Aztán eljött a nap, ami lelkileg összetört akkor hosszú időre. Egy fennsíkon volt a csata, részletekbe nem bocsátkoznék, lényegtelen ilyen távlatokból... Tisztán emlékszem... szabályszerűen egymásnak rohantunk a napsütötte mezőn és összecsaptunk. Ellenfeleim sorra térdrehullottak és csak küzdöttem "gépiesen". Ekkor megláttam feleségem a csatatéren és felsikoltott a kérdés bennem, hogyan lehet itt...

Szánalomra
vagyok méltó
sajnáljatok
ha akartok
már most látom
biggyedt ajkatok
sajnáljatok! ...

Álarcban
Halott a tündérlelkem.
Fáj a nyugalma,
sivár, üressé lett,
nincs már hatalma...

Miért hagytál itt egyedül?
Nem tudod, félek egyedül
Rólad álmodtam egy éjen át
Hogy megvédj egy életen át...

„Voltam néha bajban volt úgy, hogy én akartam és volt úgy, hogy más akarta, hogy én akarjam úgy…”
Ezt a számot énekeltük miközben gyalogoltunk be az erdőbe. A haverokkal úgy döntöttünk bemegyünk és szórakázunk, mint az Ideglelés című filmben. Felszerelésnek vittünk egy kamerát, sátrakat némi kaját, piát dögivel, na és még pár dolgot… Filmet próbáltunk forgatni, hiszen most nyár volt. „Szabadság és Anarchia”! ...

1975-ben látta meg a napvilágot. Azt a napot, melyet a mai napig átkozott napnak emlegetnek az újságok és az emberek. Kedd! Ezen a nyári napon gyilkolták meg Minidivarelt a Niuplikonok legendás vezérét. Halála pusztulást jelentett… és átka melyet arra az egy emberre mondott, ki meggyilkolta, emberek tömegének halálát jelentette…
A gyilkosa ki féltestvére volt Minidivarelnek kínkeserves halállal végezte. Napról-napra öregebb és gyengébb lett, míg egy éjjelen porrá omlott szét, mintha...