A "" kifejezés eredménye:

Közben a vasalt ajtó kitárult, s egy hatalmas tanácsterem körvonalai bontakoztak ki a lány előtt. Középen egy hatalmas asztal terült el, míg a falakat furcsa képek díszítették.. Még furcsább volt, hogy az asztalnál jól ismert emberek ültek. Ryer találkozott már az összessel.. Ezernyi kérdés született meg elméjében, de képtelen volt szólni. Először arra gondolt, hogy Aerin a maffiában él, s nekik dolgozik, vagy éppen ő a vezető, a keresztapa. De ezt inkább elhessegette magától, és engedve...

- Hol van anya? - kérdezte csendesen a kisfiú, miközben szemei időnként hosszabb időre lecsukódtak. Későre járt már, az éjszaka jótékonyan borult a városra, csupán a csendesen szállingózó hópelyhek halk sóhajtásai siklottak végig az ablaküvegen. A kisfiú hangja suttogó volt, szinte könyörgőn nézett apjára. Kék szemeinek sarkában ott bujkált a dundi kis könnycsepp.- Hiányzik!- súgta még apjának, aki megigazgatta a gyermeken a takarót és csókot lehelt a homlokára...

Kisétáltam az eperfához, amit nagyapám még az én kedvemért ültetett, és elégedetten szemléltem a most növekvő gyümölcsöket.
Már alig vártam, hogy érezzem az édes, talán kissé vizes faeper ízét.
A levegő közben megmozdult, de nem az a kellemes, üdítő tavaszi szellő fújt, hanem erős, forró, balzsamos szél... A zápor hírnöke...

Megérint a fény, mint egy gyengéd mozdulat,
Amint tekinteted öleli arcomat.
Vágyom a szemed ragyogó mosolyát,
Szeretném érezni minden csillogását...

Lidércem vagy és lidérced vagyok.
Együtt kísértjük a vérvörös éjszakát,
melynek lángja hamarabb elér minket ott,
ahol mi igazán sohasem gondolnánk...

Nem kérdezek olyat,
Amit nem szabad.
Mond csak, érzed
Hogyha téged néz a nap? ...

Lágyan hallom sóhajod,
Mely elveszik a csöndben...
Kezed lassan érinti testem,
S magadhoz láncolsz resten...