A "" kifejezés eredménye:

Nézz szét a pusztaságon,
Csak terád süt a nap
Már régen nem hallod a kíntól
A daloló madarakat ...

Ért már öröm, bánat, volt rossz és jó napod
Mindig tudod merre, tovább hogy folytatod.
Mindig mosolyognak rád kicsik és nagyok
Te is elmosolyodsz, szemedben fény ragyog......

Kalandozni kezdenek a tekintetek, keresve egymás ölelését a pillantások, melyeknek csillogása a gyémántok vad táncát idézi eléd. A gyémántokét melyek hűvösek de méltóságteljesek. Úgy ziháltok, mintha a levegő nehezékként nyomulna rátok, akarva, hogy még inkább túlhevüljön a szív és a test érezve rabságát, kitörni vágyódjon, mozdulva a kezek önkéntelenül, beleszaladva és észre sem véve, hogy a másik bőrének puha tapintása rejtezik már az ujjbegyeken...

Az út az erdőbe 3 nap volt. A harmadik estére érték el a gyönyörű vidéket. A fák azúrkékben pompáztak, csörgő kristálytiszta patak vize frissítette fel őket, mikor megálltak inni. A lovakat megpihentették, és csak a 4. nap folytatták az utat...

Hideg decemberi reggel volt, a korai kelést még nehezebbé tette az, hogy a nap még a horizont alatt nyugodott.
’Már megint nulladik óra’ – sóhajtottam fáradtan. Igen, magamnak kerestem a bajt... Ugyanis nem kellett mindenkinek egy órával korábban bemenni az iskolába, csak azoknak, akik irodalomból nem álltak éppen fényesen. Persze két egymás után hármasra írt dolgozat után mit várhatok? ...

Jót akarok, mégis sátán iszik véremből
Kiszolgáltatok egy darabot a létemből
Neki adom akarva akaratlanul,
S könyöröghetek, mikor szememre koporsófödél hull ...

Szeretnélek már karomban tudni,
Szeretnélek már csak téged csókolni,
Csak te jelented nekem az életem ...

Igen, még ott van,
Mit tőled titkon loptam,
Később kérve adtál,
Pénztárcámban a hajszál...

...Kérem a csillagokat, segítsenek,
Téged soha el ne veszítselek.
Szükségem van rád, és hogy tudd mennyire:
Hány csillag van az égen? Mondd meg Te!