Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Fecó1: Nagyon jó történet!
2026-04-28 20:28
sentinel: Itt összejött minden ami csak...
2026-04-26 07:52
sic58: "Áhítattal bámulták és semmi m...
2026-04-25 21:51
sic58: Szia! Van itt egy kis egyébb b...
2026-04-25 21:49
Nagymakkos: kétszer mentem el mire végi o...
2026-04-24 04:53
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A "" kifejezés eredménye:

11 431-11 440 megjelenítése a(z) 21 811 elemből.
1778
Azt hiszed csak te vagy nekem
e fázós jéghideg telen
belémfagy a fájdalom
de ezt nem láthatod arcomon ...
2216
Lehete-e oly világban élni,
Ahol mindenhol kell félni,
Hol lehetőség van a szabadszágra,
Elrepülni Madagaszkárra!

Lehet-e olyan szegénység a Földön,
Amit...
2732
Nő kipirosodott arccal négykézláb az ágyon. Úgy veszi a levegőt, mint a rövidtávfutók a cél előtt. Ütemesen remeg az egész hús. Mögötte a férje, döfködi is rendesen. Egyik keze a nő hátán, a másikban csirkecomb. Dugás közben nézi a tévét, Henry most rúg gólt a Manchester Unitednek. Ebben a szent pillanatban az adás megszakad, elkezd tombolni a hangyaháború...
1895
A lány élte az életét, senkire és semmire sem várt,
Egyszer csak egy kedves, szerető fiúra talált,
Megismerték egymást, egymásba szerettek,
Szívük a másikért dobbant, mást...
1769
Nem bírom a semmit, kitaszít a nincs!
Üres minden, nem mozdul a kilincs.
A némaság üvölt a szobában,
Egyedül vagyok, félek a magányban!
Húsomat tépi, égeti egy vad tűz,
1312
Mint ködös éjszaka világító telihold,
Úgy röhög rám a Reménytelenség-fok,
Számba veszi életem, szerelmeim,
S csak gúnyosan röhög, mily’ érdemeim…
1703
Te vagy az akinek
lelkemet odaadtam
Te vagy az akinek
szívemet kitártam...
1807
Már megint feküdt az asztalán és sírt. Közben azon gondolkodott, hogy mit csináljon, miért van ez így, és miért bünteti meg őt a sors. Néha egy kis vidámságot csalt a szemébe, hogy egy-egy könnycsepp lecseppent az asztalra. Csak sírt és nem akarta abbahagyni, mintha egy kést fogattak volna a szívében. Amikor visszagondolt arra az átkozott pillanatra, rázkódni, remegni kezdett, és az el-elhaló sírása is újra kezdődött. Hosszú ideig kínozta magát ezzel, majd hirtelen felült, és letörölte...
2749
Csütörtökön volt huszonnegyedike, így Sanyinak volt még egy kis ideje. Az ajándékokat már hétvégén megvette, legalább ezzel nem kellet bajlódnia. Amikor hazaért meglehetősen fáradt volt, ez okból rögvest álomra hajtotta a fejét. Éjszaka elég kellemetlenül aludt, hiszen azért mégis csak egy tanárát meggyilkolták, ráadásul pont az ő távozása után...