Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A "" kifejezés eredménye:
11 421-11 430 megjelenítése a(z) 21 811 elemből.
Barna haja, szép szeme,
Soha se lankadó kedve,
Mosolya elvarázsolt,
Ilyen még életemben nem volt...
Soha se lankadó kedve,
Mosolya elvarázsolt,
Ilyen még életemben nem volt...
Élesen fújt a keleti szél, és kíméletlenül szaggatta le az öreg tölgyfa ágait, mintha csak tollpihék lennének a levegőben. A telihold tisztán kirajzolódott a komor fekete éj vásznán, megvilágítva a nagy tisztást. Ebbe a sejtelmes atmoszférába tökéletesen beleillett az a halálsikoly, ami a nyílt rét lejtőjénél elterülő erdőből jött...
Újabb két hét elteltével Peti a banki munkája mellett egy irodában dolgozott, egy cégnél, ami különböző termékékeket forgalmazott. Peti a cég reklámjáért és a kiadások listázásáért volt felelős. Itt is próbáltam segíteni, és bizony előfordult, hogy a cég állandó reklámja vagy a kiadáslista nekem volt köszönhető. Én is vállaltam még egy melót, egy üzletházban általában éjjeli beosztással, itt 90.000 Ft-ot kerestem. Így havonta 425.000-et szakítottunk...
Nem vagyok költő, talán nem is leszek soha,
Mégis a rímek gondolataim otthona.
Ha kiírom magamból azt, ami éppen bánt,
Úgy érzem, gondjaimtól könnyebb lesz a világ.
Mégis a rímek gondolataim otthona.
Ha kiírom magamból azt, ami éppen bánt,
Úgy érzem, gondjaimtól könnyebb lesz a világ.
Egy ember vagyok a sok közül
és mégis egy a sokk körül
Szívem dobog,lelkem vérez,
mert feladtam reményt, hitet...
és mégis egy a sokk körül
Szívem dobog,lelkem vérez,
mert feladtam reményt, hitet...
Egyedül vagyok, körülvesz a semmi,
Üres minden, fáj itt lenni.
Magamra maradtam, üvölt a csend,
Mélyre süllyedtem, félek itt lent...
Üres minden, fáj itt lenni.
Magamra maradtam, üvölt a csend,
Mélyre süllyedtem, félek itt lent...
Szárnyalj fel a magosba,
Vidd hírét csonka hazánknak,
Zúgjon szárnyad alatt a szél,
Vijjogásodtól teljen be a tér,
Ne hagyd veszi tudatunk,
Töröld el szolgasorunk,
Vidd hírét csonka hazánknak,
Zúgjon szárnyad alatt a szél,
Vijjogásodtól teljen be a tér,
Ne hagyd veszi tudatunk,
Töröld el szolgasorunk,
Vádollak? Talán. De nem azért és nem úgy, ahogy hiszed. Nem úgy, ahogy hittem. Ha valaki megkérdezné mi fájt nekem a legjobban az eddigi életem során- csak azt tudnám mondani, hogy a magány. Az örökös bizonytalanság- mi lesz holnap? És a tudat, hogy soha nem akartál. Nem kellettem. Ilyen is volt az életünk. Terhes. Feszült. Örömtelen...