Horror történetek - 41.oldal

Amikor végre magunk mögött hagytuk azt az átkozott sírkertet, úgy éreztem, mintha egy hatalmas kőtömb zúdult volna le a szívemről, ráadásul a fülem is rögvest kitisztult. Ez csak két dolgot jelenthet: vagy hajnalodik, amire, ahogyan az égre néztem, vajmi kevés esélyt láttam, vagy pedig tényleg az mulasztotta el, hogy tettem egy kört a temetőben. Nem tudom. Most már tisztán hallottam a szél halk neszezését, az egymásnak ütődő falevelek tompa zaját, és Nathan szívének egyenletes dobogását......

Neked mi jut eszedbe, ha egy falura gondolsz? Nekem a kedves lakosok, kik éjjel-nappal kint vannak és gondozzák kertjeiket, tanyáikon az állatokat. Mindent tudnak egymásról, és segítenek egymásnak, ha kell. De ott nem így volt. Megfigyeltem, hogy csak nappal merészkedtek ki, és már szürkületkor eltűntek. Nagyon rejtélyesek voltak, mintha féltek volna valamitől, vagy valakitől!? Sokszor azt éreztem, hogy figyelnek. Biztos voltam benne: a falu titkol valamit, valami különös dolog történhetett...

Kimásztam az ágyból és elindultam, hogy végrehajtsam a kakaó-tervet. Megálltam a tükör előtt, megnéztem magam, cseppet sem nézek ki jobban. Aztán szemeim az alakokat kezdték vizslatni. Valami furcsa érzésem támadt, nem tudom mitől, de határozottan így érzem...

- Obszidiánból faragták - szólt közbe Gyuri barátom - Az üvegrész pedig kristályból van. Azért ilyen dög nehéz, egy hozzánk közeli régiségkereskedőtől vettem, nem volt olcsó mulatság, de relatíve drága sem, mert képzeld, én meg eladtam nekik az ingaórát, és csak rá kellett fizetnem egy picit, hogy megvehessük neked.
- Gyógyulásod féléves évfordulójára, fogadd szeretettel a többiek nevében is, mert majdnem mindannyian összedobtuk a lét...

Igen, az idők folyamán Mr. Harker, mert én az eljövendő korokból szólok önhöz. Mielőtt teljesen őrültnek tartana, engedje meg, hogy bebizonyítsam, ezért levelem hátoldalán itt állnak az ön naplójegyzetei az Erdélybe való érkezésének második napjáról, szóról szóra. Abban az esetben, ha minden a tervem szerint sikerül, ön most harmadik napja tartózkodik a havasokban, és ezek az ön tegnapi jegyzetei, amiket csakis maga, a saját szemével láthatott eddig...

Folytassuk ma a Halloween-partit ezekkel a történetekkel, melyek hátborzongattatónak, kísértetiesnek születtek, de épp ellenkezőleg sikerültek. Döntse el mindenki saját maga, hogy az egyes történetek rémségi hatásfoka cukrot vagy botot érdemel!?

- Mit csinálsz itt egyedül ilyen későn?
A lány kicsit megijedt, így szó nélkül sétált tovább, lépteit szaporábbra véve.
- Várj, kérlek, ne félj, nem akarlak bántani. Csak meglepődtem, hogy egy ilyen fiatal lány, ilyen későn, így egyedül...
- Köszönöm, de nem kell aggódni miattam.
- De én akkor is nyugodtabb lennék, ha elkísérnélek - arra gondolt, ha a lány megint nemet mond, akkor továbbáll. Meglepődésére, és a lány szerencsétlenségére Anne ezt felelte:
-...

Mr. Tiny utasítására a Kicsi Emberek lehajoltak és újra elkezdtek ásni. Csak a széles, szürke kezüket használták a föld kilapátolásához a sírból, fürgén utat csinálva a koporsóhoz a sír alján.
Mr. Tiny beszippantotta a levegőt és boldogan sóhajtott. Imádta a temetők illatát. A bűze a rothadó húsnak és csontnak, a büdös föld parfüm volt az orrcimpáinak. Néha azt kívánta, hogy képes lehessen az alvásra, csak hogy aludhasson egy temetőben, és erre a csodálatos avas szagra ébredhessen....

- Ezért még megfizetsz! - kiáltotta utánam eléggé ingerült hangon. Na én tuti meg nem várom, amíg utánam jön, még inkább rákapcsoltam, és csak szaladtam, ahogy csak a lábam bírta. Rettenetesen hasogatott a hátam, mikor nekivágott az oszlopnak, felhorzsolódott. Ha utolér, tuti megöl. Vámpír az, tuti, vagy ha nem az, akkor is biztos, hogy nem ember. Azért az kissé durva, hogy csak úgy odavág egy lámpaoszlopnak, aztán még csak fel sem bírtam rögtön kelni. Az a hülye kutya is rögtön eliszkolt,...

Takács Ancsi nagyon boldog kislány volt. Mindössze tizenkettedik életévét töltötte, mégis sikerült rábeszélnie az apukáját, hogy vigye el egy No Thanx koncertre. Jóllehet a Fater erősen ellenkezett, az anyuja besegített a kislányának, végtére is egyszer tizenkét éves az ember lánya. A Fater beadta a derekát, szerinte Ancsi majd kinövi ezt az emos dolgot. Ancsi azonban tudta, hogy húsz év múlva is lila harisnyákat fog hordani, szemébe lóg majd a haja és elborítják az anime-kabalák...