Fantasy történetek - 53.oldal

- Nem is mondtam… Ginny meggyőzött róla, hogy nem babonázott meg téged Piton… meg aztán tudom, hogy téged keményebb fából faragtak, mint hogy kifogjon rajtad az Imperius-átok – ekkor halványan elmosolyodott, de arcára szinte nyomban visszatért a komolyság. - De akkor sem értem, hogy mért védted meg azt a nyavalyást.
Harry nyelt egyet és csak aztán válaszolt:
- Megmentette Ginny életét. Megölte azt a halálfalót, aki majdnem végzett Ginnyvel…
Hagrid meglepett arcot vágott...

Ismét a jobb széken ülő sötét alak tompa hangja volt, de immár kiemelkedett a sötétből. Mély kék köntöst viselt, arcát hegyes kecskeszakáll díszítette, fiatalos vonásaiból szinte gúnyt űztek a szeme sarkában, s homlokán kirajzolódó szarkalábak, s halvány ráncok. Beszélték a varázshasználó sötét erőkkel paktált élete meghosszabbítása érdekében, de eddig semmi bizonyíték nem került elő ez üggyel kapcsolatban...

Most itt kuksolok egyes – egyedül a pincében, a hideg kőpadlón. A falak nyirkosak és koszosak. Nem szívesen dőlnék neki. Mi történt? Először békává akartam varázsolni a bátyámat, mert cikizett. De aztán meggondoltam magam és denevérré akartam változtatni. Csak nem sikerült, mint általában minden...

- Magyarországra? Az meg hol van? - kérdezte meghökkenve Daisy.
- Nem mond, hogy nem tudod... - szólt szigorúan Peter, aki bár a Csodák Világába tartozott, szerette, ha a gyerekei ismerik ezt a világot is.
- De tudom, de hát az egy kicsi ország! - fakadt ki Daisy megint.
- Tele szépséggel. - mondta Anett, és kérdően Harryre nézett...

Mintha a férfi illat, s a kenyér ropogása alapján szemei nélkül is be tudta volna tájolni annak pontos helyét, s reflexeinek engedelmeskedve lesújtani a védtelen kenyerekre, melyek elszenvedhetik tehetetlen dühét. A gyermek bizonyos volt benne, azok a kezek ismerik a halál fortélyait, nem véletlenül találtak rá az emlékeit vesztett zsoldosra egy csata volt színhelyén. Jól emlékszik még, mikor néhány napja apjával a szomszédos város melletti városban segédkezni voltak a holtak eltakarításában,...

Harry mélyet sóhajtott. Szóval Bellatrix életben van! Furcsa elégedettséggel töltötte el ez a gondolat, azok után, hogy a tisztáson azt hitte, a kentaurok végeztek vele. Olyan keserűség és csalódottság lett akkor úrrá rajta, ami csak sokkal később, az erdei kaland utáni lábadozás során tudatosult benne...

-Mi ez? - tette végül fel nagynénjének a kérdést Daisy.
-Egy varázsbot. Erősíti a varázslatokat. Nagyon ritka dolog. Kevés az ilyen mágikus kristály. - mutatott a keretben ülő ásványra. Nagyon kevés. Talán az egész világon, ha van 10 darab ilyen bot. És kristály sincs több. Ez biztos nagyon régi családi ereklye ...

Az egyik este furcsa dolog történt a Lirienbeli Berezelt Utcában. Az ott lakók között többen is azt állítják, hogy élőholtakat láttak az utcában járkálni. Az élőholtakról tudvalevő, hogy Necront a sötét urat szolgálják, és a lirieni őrség egyből elpusztítaná őket, ha felbukkannának, így a lirieni rendfelügyelet vezetője kizártnak tartja, hogy tényleg élőholtak jártak volna a Berezelt Utcában...

- Ezen az órán az elemi pajzs varázslattal fogunk megismerkedni. Az idén nem sok új varázslatot veszünk, és csak az ünnepekig tanulunk újat, azután ismétlünk a utolsó vizsgákra. Sokat fogunk gyakorolni, és mint mindig, mindenhol kevés új dolgot veszünk. Tehát az elemi pajzs megvéd minden elemtől, legyen az tűz, jég, víz, föld vagy egyéb varázslatfajta. De nem ez a legerősebb pajzs, majd még arról is tanulunk. A varázsige: Alas Elemental. Próbálkozzatok...

- Transportus Lirien... - a szóra hófehér köd vette körül őket. Majd egy hatalmas fény villant fel, Harry és Daniel is becsukták a szemüket. Úgy érezték az egész ház forogni kezd, de mikor kinyitották a szemüket egy kicsi kőszobában voltak, körülöttük 3 sárga kör pulzált. Mind a hárman kiléptek a körből és a szobából...