In memoriam…
Néma lelkét nem lehetett kifürkészni. Titkainak sötétjét a hajnali csillagok siratták.
Egy dombon ült, kis tisztáson. A fűre nyirkot vetett az éjszaka. A levegő friss volt és tiszta –az órák óta süvítő szél most kicsit talán alábbhagyott. Tücskök ciripelése és a kavargó avar zörgése lengte be a tájat.
A tegnapi nap járt a fejében… Tegnap újra látta azt, aki oly’ sokat jelentett a számára. Egy volt vele, egy volt minden porcikájának összhangban zengő kívánságával.
A napok, hónapok, mint megannyi csermely, úgy hullámoztak egybe, hogy azután az évek folyójaként zuhogjanak tova. S most egy ázott, apró bogárhoz hasonlatosan fuldoklott ebben az árban. Fel sem tűnt, mégis eltűnt, elröpült ez az idő. Az Ő idejük. S mintegy kézzelfogható, tárgy nélküli űrt hagyott maga után. Csak most döbbent rá, hogy nincs egy közös fényképük sem. Semmi, semmi más, csak az emlékei. Egy arc, egy mosoly, egy mozdulat; na és a szeme sugara! Az beszélt hozzá, áradó bársonnyal övezve ajkának szavait.
De mindezek ellenére tudta, hogy többet nem találkozhatnak. Bár minden részecskéje feszítve tiltakozott, nem engedhetett. Nem lett volna értelme.
Tegnap találkoztak. Tegnap utoljára.
Az a lágy érintés illata teljesen felkavarta. –Emlékezett, és ez nyúlós fájdalommal szaggatta elméjét.– Behunyta a szemét, és minden izmát megfeszítette, hogy eszméleténél maradjon. A vére szerteszét cikázott a testében; hol a feje dobolt, hol a szíve akart kiugrani a helyéről.
Lehunyt szemmel érezte, amint a nyakán futó főér ritmusosan lüktet…
Órákba sikló pillanatok vágtattak el nyerítve mellettük. Majd lágy ajkak kezdték simogatni. A vállától végig, a nyakát meg-megérintve, játszva futottak fel a szájáig, mígnem összetalálkoztak.
Ez ellehetetlenült másodpercben ólomnyi szálak hálózták be szívét. Heves ölelés-vihar éledt, s a köztük lévő tér eltűnt, a levegőt felforrósította lázas testük.
Csak ölelt és karolt, soha véget nem érőn. Elkeseredett csókja a lenyugvó Nap lángjával izzott.
Búcsúzott –s búcsúztam én is. De többtől, mint egymástól.
Az élettől.
A világtól.
Tőled…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-04-18
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: THE COLD CASE OF THE PIERCED WOMAN .... Szerző: Ronde .... Literotica;...
2024-04-15
|
Fantasy
A mostani történetem az erotikustól a fantasy-ig terjed, benne bdsm és egyéb elemekkel. Jó...
2024-04-11
|
Horror
Korábbi két történetemmel párhuzamosan fut a történet.
2024-04-09
|
Krimi
Fordítás …. Eredeti történet: COLD CASES AND HOT NIGHTS …. Szerző: Ronde ... Literotica; 2023<br...
2024-04-01
|
Horror
Ketten különleges születésnapi ajándékot kapnak. Egy showműsor felejthetetlen zárószámmal...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Hozzászólások
A csermely csordogál, csörgedezik, szivárog, szalad, csillog, stb. kevésbé monumentális hatású szavak.
A fénykép szót talán jobb lett volna kihagyni… a természeti képekkel ábrázolt érzelmekhez nem igazán illik egy gépekkel készített tárgy. Függetlenül attól, hogy milyen érzelmek kötődnek hozzá.
Ezt a pár – számomra – hibát kivéve összességében tetszik, amit alkottál, kíváncsian várom a novelláidat.
Még jó, hogy korábban már olvasgattam ezt a portált -többek között a Te írásaidat és kommentárjaidat mások műveihez is... Így legalább tudom, hogyan kezeljem :)
Szóval bár Te nem ismersz, azért elárulom: soha, egyetlen írásomat sem szerkesztettem meg előre, nem "erőltettem", ahogyan Te fogalmaztál. Csak rámtör egy érzés, egy hangulat és én leírom, ami jön. Se vázlat, se előre kitalált szóösszetételek. Nem gondolkodom el azon, hogy a természetbeli képekhez mi illik és mi nem. Eleve: nem másoknak írok. Csak jön. És egy kedves barátom unszolására (na jó, meg kíváncsiságból:) ) tettem fel ide egyet.
De az köszönöm a hozzászólást, majd újraolvasom ebből a szemszögből is.
A többieknek pedig köszönöm a bíztatást, lassan érkezik egy idézet és egy újabb novella. Kíváncsan várom a hozzászólásokat, értékeléseket :wink:
Véleményt mondok, mivel gondolom, akik közzéteszik az írásaikat, kíváncsiak a véleményekre. Hogy miként írsz, csak te tudhatod, talán nem is köztéma. Én azt írtam le, ami számomra tükröződik az alkotásodból, és azért, hogy tudd.
Aztán, hogy változtatsz, vagy sem, a te dolgod. Én sok írásomon változtattam a kritikák hatására, mivel beláttam, sok dologban igazuk van. A tiédet illetően, lehet, hogy én tévedek, hiszen csak egy olvasó vagyok a sok közül, és nem vagyunk egyformák.
Köszönöm, hogy olvastad az írásaim, legközelebb talán a véleményed is kifejted róluk, mint én most a tiédről.
Volt már hasonló élményekben részem...ezért megértelek. Hasonlatosak szavaid a vízben gyöngyöző buborékokhoz. Szép. De vigyázz, mert nem Csokonai korában élünk. Sajnos.
pár hét múlva olvashatsz itt tőlem egy IM memoriam című írást, te leszel az ihletője, bár nem tudok rólad semmit. kérlek, kritizáld majd, fontos a véleményed.köszönöm.
Az észrevételed teljesen jogos, nekem is feltűnt, amint megláttam a címet hibásan a honlapon...
Kérdésedre válaszoslva: tudom, hogy hogyan helyes latinul (én is tanultam latint pár évet:), és ha megnézed, a szerkesztők által kiemelt nagybetűs cím alatt ott van helyesen, ahogyan én bemásoltam (egy az egyben, címmel, az eredeti Word documentum-ból).
Hát most erre mit lehet mondani? Így alakult :grinning:
Az írásodat nagyon várom, kíváncsi vagyok, mit ihlet Belőled egy elírás! :wink:
Amúgy pont ma került fel egy újabb novellám Virágok-Tűzvirágok címmel. Ha gondolod (gondoljátok), olvassátok, s véleményezzétek. Érdeklődve várok minden hozzászólást!
(Zárójelben megjegyezném, jópár éve írtam -ezt vegyétek figyelembe...)
mindjárt elolvasom a tűzvirágokat is.