CF27: kesernyés sör (2013 nyár)

Szerettem, mikor egyszer hívtál,
forró nyári nap,
hogy ihatnánk együtt,
ha van kedvem és időm,
s még nem untam meg várni Rád.

Szerettem várni Rád,
az ismerős utcák emléked hordozták,
az úton járókba képzeltelek.

És szerettem,
mikor végre megjelentél,
kezeddel csapdostál,
mint szállni vágyó madár,
s látva furcsálló arcom
rám nevettél:
„Nekem ez a nyári nagy kaland,
hogy körmömet kifestették”,
s kértél, hogy táskád szíját
igazítsam válladon.

Eszembe jutott ezernyi ölelés,
mikor más nőket öleltem,
s nevettem butaságomon,
hogy mégis örülök,
hogy Hozzád érhetek.

Szerettem a kesernyés sör ízét,
mit rendeltél,
meggy volt és áfonya,
szerettem, ahogy szavaidon átsütött a nap,
ahogy kibeszéltünk mindent és semmit,
az életünk fontos dolgait.

Szerettem, ahogy rágyújtottál,
Nyíregyházát és Szegedet idézted,
ahogy együtt voltunk,
mint két igaz barát,
mint egykor – mint örökre.