Ülök a vonaton
és könyvedet olvasom,
közben gondolkozom
gubancos sorsunkon.
Mert elválaszt és
összeköt a világ;
minden reményt megöl
majd újra visszaad.
Isten keze játszik
életünk húrjain.
Próbára vet
mint aranyat tűzben,
hogy a barátság és hűség,
hűséged, hűségem,
igaz becsülethez
mindent túlél-e?
Isten keze játszik
sorsunk húrjain.
Dallam, fül nem hallja sosem,
néma harmónia,
csak a miénk, a legtisztább zene.
Csak enyém, csak Tiéd,
mint ajkad édes íze cigarettacsikken.
Mint nevetésed,
mit elfúj a szél,
mégis velem van.
Örökre.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Folytatások
Ki szép,
örökké szép,
nem csúfítja testét
kor vagy szenvedés.
örökké szép,
nem csúfítja testét
kor vagy szenvedés.
Előző részek
Este kinyitottad táskádat,
a finom kávéillat mindent áthatott.
Este kinyitottam táskámat,
a csillogó aranypor mindent elvarázsolt.
a finom kávéillat mindent áthatott.
Este kinyitottam táskámat,
a csillogó aranypor mindent elvarázsolt.
...e két szóban minden benne volt
Nézlek,
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
Váratlan érkeztem Hozzád,
a délutáni kávédon túl voltál már,
mégis nevetve fogadtál,
és a konyhába siettél,
hogy kávét főzz nekem.
a délutáni kávédon túl voltál már,
mégis nevetve fogadtál,
és a konyhába siettél,
hogy kávét főzz nekem.
Szerettem a kesernyés sör ízét,
mit rendeltél,
meggy volt és áfonya,
szerettem, ahogy szavaidon átsütött a nap,
ahogy kibeszéltünk mindent és semmit,
az életünk...
mit rendeltél,
meggy volt és áfonya,
szerettem, ahogy szavaidon átsütött a nap,
ahogy kibeszéltünk mindent és semmit,
az életünk...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
nagyaniko ·
:heart:
Irsai Dávid ·
a szeretet és a barátság örök és a világ sem tudja elpusztítani
Marokfegyver ·
Érzelmek húrjain játszol, hatásosan. Tetszenek az ellentétek, a néma harmónia, a csikken érzett ajak... stb.
Irsai Dávid ·
köszönöm! mondhatni egy summázat vonatsínekben elbeszélve :-)
D.S. ·
Nekem is tetszik a versed.
Irsai Dávid ·
köszönöm :-)