A tömeg zsong, zsibong,
lökdösődik, nyomul.
Egyedül vagyok,
pedig hiszem, hogy érkezel,
mégsem várlak,
hogy ne marjon hiányod.
És mégis, túl mindenen,
gyötrő zajokon,
hátam mögül,
mint a hajnal rám nevetsz: Szia!
S mi eddig csak ricsaj volt,
harmóniává nemesül.
Egy körtét nyomsz kezembe,
mint aki tudja,
még nem ettem
semmit sem,
és mint a hajnali álom,
libbensz tova.
Ülsz a tömegben,
másfele fordul arcod el,
hogy nézlek,
észre sem veszed.
Figyelem tested vonalát,
arcod ragyogását,
melyet egy fénykép
nem adhat vissza sosem.
Nézlek,
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
Nézlek.
Tán megérzed?
Egy mosolyt küldesz felém.
Kérlek,
hadd higgyem,
hogy e mosoly enyém.
Ezer mosolyod van,
mint napnak is ezer a színe,
de az ezer közül egy,
az a bizonyos,
engem és mindent tudó,
csak az enyém.
Örökre.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Folytatások
Ki szép,
örökké szép,
nem csúfítja testét
kor vagy szenvedés.
örökké szép,
nem csúfítja testét
kor vagy szenvedés.
Ülök a vonaton
és könyvedet olvasom,
közben gondolkozom
gubancos sorsunkon.
Mert elválaszt és
összeköt a világ;
minden reményt megöl
majd újra...
és könyvedet olvasom,
közben gondolkozom
gubancos sorsunkon.
Mert elválaszt és
összeköt a világ;
minden reményt megöl
majd újra...
Este kinyitottad táskádat,
a finom kávéillat mindent áthatott.
Este kinyitottam táskámat,
a csillogó aranypor mindent elvarázsolt.
a finom kávéillat mindent áthatott.
Este kinyitottam táskámat,
a csillogó aranypor mindent elvarázsolt.
...e két szóban minden benne volt
Előző részek
Váratlan érkeztem Hozzád,
a délutáni kávédon túl voltál már,
mégis nevetve fogadtál,
és a konyhába siettél,
hogy kávét főzz nekem.
a délutáni kávédon túl voltál már,
mégis nevetve fogadtál,
és a konyhába siettél,
hogy kávét főzz nekem.
Szerettem a kesernyés sör ízét,
mit rendeltél,
meggy volt és áfonya,
szerettem, ahogy szavaidon átsütött a nap,
ahogy kibeszéltünk mindent és semmit,
az életünk...
mit rendeltél,
meggy volt és áfonya,
szerettem, ahogy szavaidon átsütött a nap,
ahogy kibeszéltünk mindent és semmit,
az életünk...
Köszönöm, hogy néha
miként a tolvaj surran titokban,
ott lehetek gondolataidban,
álmaidban.
miként a tolvaj surran titokban,
ott lehetek gondolataidban,
álmaidban.
Bár tagadhatod,
de legbelül Te is tudod,
boldog és szabad lehetsz nélkülem,
de csodákhoz ketten kellenek.
Ez a titok,
ajkad mondta ki.
Ez a titok:...
de legbelül Te is tudod,
boldog és szabad lehetsz nélkülem,
de csodákhoz ketten kellenek.
Ez a titok,
ajkad mondta ki.
Ez a titok:...
Kérdezted: „Ki vagyok én?”
visszakérdeztem:
„azon gondolkozom, ki vagy nekem”
válaszod:
„talán csak álomkép, semmi több”
Arra gondoltam, valóban,
ha eddig...
visszakérdeztem:
„azon gondolkozom, ki vagy nekem”
válaszod:
„talán csak álomkép, semmi több”
Arra gondoltam, valóban,
ha eddig...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
nagyaniko ·
:heart:
Irsai Dávid ·
köszönöm
1326 ·
Jó szó: kedves.
Irsai Dávid ·
Igen, a szó legszebb és legtisztább értelmében.