Valamikor

Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem.

Még emlékszem,hűvös volt,
azon az éjjelen,Kozso nekünk dalolt.
A kocsiban szólt a rádió,
s e számot azóta is hallani jó.

E dal lett a mi dalunk.
Ünnepelni csak ezzel tudunk.
Ajkaink ezalatt találtak egymásra,
s szerettük egymást,órák hosszat.

A hűvös éjjelen dideregtem,
de te forrón melengetted testem.
Lelkemből valami felszabadult,
s szerelembe estem ártatlanul.

Azóta is tart még románcunk.
Bár ez a dal,már elárvult.
Csak nekünk jelenti mindazt:-
mit a tűzzel teli éjj adott.
Adott nékünk vígaszt.
Sebeinkre élő tapaszt.
Valamikor felcsendült dalunk,
s azóta is sűrűn hallgatjuk...