Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br /> <br /> <br /> <br /> 1. Szükséges – e szórakoztató...
– Béla, mit tapasztalt?<br /> – Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
HentaiG: A többi történetem is mind ily...
2026-06-07 23:25
golyó56: Ékezetes betük, elütések, hely...
2026-06-07 13:48
Petike76: A történet kifejtésén és a hel...
2026-06-04 06:42
HentaiG: A szerző is mint sokan màsok e...
2026-05-31 23:34
Asszisztencia: Szupi
2026-05-31 12:22
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Carissima Fidelissima 23 - egy barátság krónikája (2012. novembe

És eljött a halottak hava,
a hónap,
mikor köztünk meghalt valami tavaly,
valami,
ami minden vész után, még mindig él.
Ajándékom titkos születésnapodon,
nem volt ezüst vagy arany,
csak egy mese arról,
hogy kínozzuk egymást,
ahogy csak azok tudják,
kik szeretik egymást.
Ez talán a legszebb mesém,
mert vallja,
a szeretet és a béke örök,
minden vészen át.
November volt,
borús halottak hava,
vert a sors,
halálra ítélt,
mit oly sokszor eddig is,
ostorozott haragod is,
mégis, egy szombat este,
előesti Szentmise után,
Istentől jöttem, Te találtál rám:
felhívtál,
hogy ne legyen harag közöttünk,
úgy éreztem,
hangodban Isten átölel.




Másnap műtétre mentél,
tudtam, nem lehet bajod,
nem érhet utol ostoba halál,
egy angyalt baj nem ér.
Utolsó napunk volt,
hoztál nekem energiaitalt,
egy Garfield-muffint,
mit nem ettél még sosem,
nevetted, hogy rajtam próbálod ki,
mielőtt gyermekeidnek is veszel.
„Utolsó-íze” volt a napnak.
Bár előtted nem mondtam sosem,
aggódtam mégis érted,
miattad ostromolt eget imám,
olvastam Bibliám,
de nem volt hiába,
hisz este írtál SMS-t:
„mindenen túl, most már jól vagyok”.
És boldog voltam,
mikor egy nap, mobilodról
annyi e-mailt küldtél nekem,
mint még sosem.
Talán csak Isten tudja,
talán csak Ő képes megmérni,
szeretetünk és gyűlöletünk
egyensúlyát,
hogy van az, hogy annyiszor van vége,
mikor durcásan mondod,
„nem vagy a barátom”,
mégis nemes haragod mélyén ott a szeretet.
De volt egy éjjel,
mikor tiszta szívvel, gyűlöltelek,
de még inkább magamat...
Ott voltál álmomban,
megcsókoltalak,
hagytad magad,
kellemesen kesernyés volt csókod íze,
mint minden eslő csók,
időtlen volt, percekben, órákban mérhető,
mikor abbahagytuk,
le akartál szidni,
(tudom, ezt tennéd az életben is),
de ijedtemben, levertem a kávét,
s eddig tartott haragod: felnevettél.
Gyűlöltelek, mert boldogan ébredtem,
hogy magamból kivetni Téged nem lehet.
Álom volt, s egy napra meggyűlöltelek:
miért vagy ott álmomban?
Így teltek utolsó napjaink,
így vártam az új ítéletet…
Folytatások
3246
Ki szép,
örökké szép,
nem csúfítja testét
kor vagy szenvedés.
3165
Ülök a vonaton
és könyvedet olvasom,
közben gondolkozom
gubancos sorsunkon.

Mert elválaszt és
összeköt a világ;
minden reményt megöl
majd újra...
2733
Este kinyitottad táskádat,
a finom kávéillat mindent áthatott.

Este kinyitottam táskámat,
a csillogó aranypor mindent elvarázsolt.
2771
...e két szóban minden benne volt
3049
Nézlek,
nem gondolva semmire,
mint tarkuló őszi erdőt szokás,
melynek gazdája nem,
csak szépsége lehet.
Előző részek
2989
Még azt is szeretem,
mikor „örökre” összeveszel velem,
megráznál, megfojtanál,
mikor azt mondod,
gyermek-dacosan:
nem is vagyunk barátok,
s komolyan gondolod,
3182
És talán bolondság,
de azt is szeretem,
hogy szemedben
mindenért én vagyok hibás,
hisz egy nő szemében ez fontos dolog.

És szerettem azt is, mikor beteg...
3100
Makacs hittel hittem, hogy visszatérsz,
nem számított a valóság, a ráció,
ahogy barátaim lemondóan néztek
mikor Neved kimondtam,
nem számított az sem,
hogy már...
3306
Néha szinte szívemből gyűlöllek,
kiszakítanálak magamból,
közben tudom,
ezzel énem jobbik része veszne.
3699
Hát ennyi volt, nincs tovább,
a hegy Rád hiába vár,
s hamarosan már nem nézek fel,
ha arra visz, utam.
Hasonló versek
2998
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
3330
Szerelem
mely minden gondolatot elterel
Szerelem
mely...
Hozzászólások
További hozzászólások »
Irsai Dávid ·
köszönöm! :-)

pirosho ·
:grinning:
Irsai Dávid ·
Köszönöm! És ha tudnád, hogy a muffin milyen finom volt...

Marokfegyver ·
Ebből a fejezetből kimaradtak a visszatérő kellékek, a kávé és a cigi, helyette muffin és energiaital... Csak nem valami változás előjelei?
Tetszett.
Irsai Dávid ·
Sajnos a közös cigizések már megszűntek, és igen, sajnos rossz előjelek... de még erőt gyűjtök, hogy ezeket megírjam.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: