Történetek

Aznap a megbeszélés Bolygótan helyett volt. A második órára Gyógytant és Légiót tettek be.
Dia mikor bement társaival a tanterembe, Edila tanárnő szokásos modorával fogadta őket.
- Üdvözlöm önöket az év első óráján. Mivel úgy ítélem meg eddigi tudásukat, következő órán meg kell gyógyítaniuk saját sebeiket.
- De hát nem is sebesülünk meg! – csodálkozott Szarvas Tímea.
- Majd fognak – jelentette ki magabiztosan Edila. – Akadályversenyt fogok rendezni...

Meg kell nézzem ezt a helyet alaposan. Minden sziklát, minden árnyékos völgyet. Még jó, hogy nem nagy a bolygó. Pár óra alatt bejárható. „Tudod nálunk odahaza minden olyan kicsi”. S nekem ez a pár óra maradt. Meg kell találnom őt. A rózsát, amitől mosolyognak a csillagok...

Az asszony úgy rontott be a dolgozóba, mint egy eszelős, s amikor meglátta férjét a földön, azzá is vált. Sikoltozva borult térdre Walter mellett - akiről többé senki meg nem mondta, valóban ő volt-e, még Martha sem volt biztos benne - és tenyerével a padlót csapkodta ott, ahol egykor férje feje lehetett és nem az a temérdek csontszilánk, bőrdarab, agyvelő és vér, amit csak horror filmekben látni...

Különös dolog ez az élet. Mikor már azt hiszed, elfelejtettél valakit, és már nem érzel iránta semmit, se gyűlöletet, se szeretetet. Egyszerűen közömbös neked, felbukkan, és csak ekkor döbbensz rá, ez nem így van! Még mindig érzed, azt, amit fél éve éreztél. Az érzés ugyanaz...

Indián csatakiáltás hallik, rémületemben is érdeklődve fordulok irányába és látom, hogy a fejét rázza. Hujjogat és ringatja magát.
- Megint?! – kérdezem.
- Érzem, hogy valami baj van velem. Állandóan hallom.
- Úgy gondolom mindkettőnknek jobb, ha átnyergelek madár doktorrá. Mutasd a fejed - szólítom fel - megnézem már mi a csoda van benne. Tartja és hagyja, hogy matassak a nyaka fölött...

Az alkohol tüze kihunyt. Egy darab mell a kézben, a másikban reménykedik. Ja, hogy az is hamis! Beleharapott az édesnek tűnő keserűbe. Csaj átlagos volt, kivéve a lökhárítókat. Azok vertél ki a szemét. Na de mindegy. Ha már hozzáláttak... Két csupasz mellkas, mint két egymáshoz érő smirglipapír. Pazar...

- Kedves politikus barátaim, kollégáim! Mint tudják, a Nemzetközi Világtanács azért gyűlt össze, hogy vésztervet dolgozzunk ki az emberiség megmentésére. Környezetünk szennyezése következtében bolygónk, a Sziget ökoszisztémája visszafordíthatatlan szinten felborult: tömeges fajkihalásokat figyeltek meg az elmúlt évtizedemben, és ami ennél is elborzasztóbb, hogy a vízi fajok 97%-a elpusztult a folyamatos mérgeződés következtében...

Megnéztünk egy filmet, vagy lehet kettőt, igazából fogalmam sincs, de ment a tv. Nem jött álom a szememre. Éreztem az illatát, és karjával átkarolt. Az alkarja szőrösebb, mint az átlag fiúké az ő korában. Bizsergett mindenem. A szívem kalapált, alig aludtam egész éjjel. Reggel 6-kor éreztem is, hogy már nagyon ki kellene mennem. Sajna ez kellemetlen helyzet a számomra, mert már gyerekkorom óta csak 3-4 naponta van nagydolog, és bizony nem könnyű megküzdeni vele...

Arra ébredt, hogy a pasas matatja a mellét és liheg a fülébe. - Már azt hittem, hogy ingyen ad szállást - gondolta a lány és gyorsan kibújt a pulóveréből. A pasi nagyon föl volt izgulva, mert hevesen rángatta a cipzárját. Segített neki. Egyszerre húzta le a nadrágját és a bugyiját aztán a hátára fordult és hagyta, hogy a férfi kielégüljön...

Érdekes szerelem. Már kb. öt éve ismerem. Furcsa volt, hiszen mikor megláttam életemben először, szerelem volt első látásra, de csak az én részemről. Hiú ábrándnak tartottam, hogy esetleg mi valaha is kapcsolatba léphetnénk. Még azt sem mertem elképzelni, hogy szóba áll velem. Aztán, mikor egyre többet jártam a munkahelyére, ahol édesapám is dolgozik, ő is észre vett, de még mindig nem hittem, hogy kapcsolatba kerülök vele egyszer...