Történetek

Egy szomoru, dermesztő lagzi Buják faluban 1929

A hihetetlen szerelmi ajándék...

Mindent kizártam, csak a lágy érintéseket nem a testemen. Azt képzeltem hogy a szeretőm kezei azok. Kezdtem felizgulni, ahogy végigsimították a kebleimet, majd lefelé indultak a hasamra, a popsimra, a lábaim hátsó felére, majd vissza előre, a térdeimhez, a combjaimhoz...majd a rózsaszín nyílásomhoz. -Asszonyom! -kiáltotta a cselédlány. Kinyitottam a szemem és láttam hogy előttem térdel. Pár másodpercbe beletelt mire rájöttem hogy mi döbbentette meg. Annyira felizgultam hogy a nedvem lefolyt...

Szép szakma, vagy akár hobbi a vadászat, csak ügyelj arra, hogy a keresztben mindig a jó delikvens álljon.

A teljes Királyi Flottát egybe gyűjtöttük a Király parancsára . Már csak az hibázott hogy kit nevezünk ki tengernagynak mivel ez a poszt kb 2 éve betöltetlen .

Megfordultunk és egy magas, derűsen mosolygó férfit láttunk.
-Újak itt? Nincs kedvük a feleségemmel és velem vacsorázni?
Elfogadtuk a meghívását. Öt perccel azután, hogy leültünk az asztaluknál, megjelent a feleség is.

Lássuk csak, mit meg nem tenne egy bal, hogy jobb legyen.

Csodálatos éjszakán sok csoda történik.

Tényleg legyen végre vége aminek már eleve vége kéne, hogy legyen. Itt az utolsó fejezet, amivel mára zárunk.

A hegy tetejéről már csak lefele vihet az út.