Történetek

Kábultan bólintok, de nem érzem jól magam. Hogyan is érezhetném!? A szerelmem holnap nősül tőlem 600 km-re, és nem engem vesz el. Mit is mondott Katey, hol lesz pontosan? És mit tett hozzá? Reméli, megjön az eszem. Tegnap még nem értettem, mire gondol.
Ugyan udvariasságból kaptam meghívót, de eszem ágában sem volt elmenni csak azért, hogy szenvedjek. Hát most megyek, bár nem azért, hogy együtt ünnepeljek velük. Beszélnem kell Sammel, ha kicsit megkésve is...

- Lilla! Nem akarom azt, hogy megérts, vagy tisztelj, csak, hogy hallgass meg! Nagyon sajnálok mindent! Őszintén mondom. Egyszerűen csak megismertem apukádat, egy munka kapcsán. Ő meg másról sem tudott beszélni csak rólad. Mindig azt hallottam tőle, hogy annyira fél attól, hogy a lányának egy titkos kapcsolata van. Ő nem szereti az ilyet. Azt mondta, azt is könnyebben viselné, ha egy 30 éves vén fószert mutatnál be neki barátodként, mint hogy titkos kapcsolatod legyen. Szereti látni azt,...

Este 7 óra. Épp ülök a szobámban kisírt szemekkel belemeredve gondolataimba, amit az ablak hosszas nézésével érem el.
Úgy éreztem, várok valamire, egy értéktelen szóra, egy furcsa hangra, egy apró érzésre, pedig nem változtathatok a családi állapotomon: ugyanis a szüleim aznap szembesítettek a ténnyel, elválnak...

- Rendben van, a dokumentumok megvannak, de hol a bizonyíték?
Mr. Attenborough a zsebéből elővett egy légmentesen zárható kis zacskót, és átadta az öltönyös úrnak. A zacskót a megölt férfi levágott ujjának vére vörösre festette. Az öltönyös úr egy darabig nézegette, majd odaadta a vele lévő arabnak, hogy vegye le az ujjról a gyűrűt és tisztítsa meg. A levágott testrészt az asszaszin rádobta a megkötözött nő testére, aki erre fájdalmasan felsikoltott...

A Főnök vak is, nem látta, milyen szép segge volt Zsuzsának, tudod, akiről írt. Igaz, nem nagyon láthatta, mert folyton rajta feküdt. Zsuzsának igenis jó szaga volt! Punktum!
Szerintem a kisemlős főemlős az igazi főemlős, és nem a nagyemlős főemlős a főemlős..

- Nem idegenek, Karl a vőlegényem, elvárom, hogy tiszteld őt és a gyerekeit is, ezentúl ők is velünk élnek majd, szokd ezt meg.
- A vőlegényed? – nevettem fel gúnyosan. – Ne legyél bolond, azt hiszed, hogy szeret téged? Csak a pénzed kell neki! - ezzel túl messzire mentem, Helen szeme könnybe lábadt, majd fejhangú nyüszítés kíséretében kirohant a szobámból, még az ajtót is nyitva hagyta.
Kicsit dohogtam magamban, míg észre nem vettem, hogy Eric az ajtóból leskelődik befelé...

Elolvasom »