Történetek

Ti írtátok!

...szövegét kölcsönvettem és átalakítottam

Évi Peter segítségével lassan kilábal élete tragédiájából. De az élete most is tartogat váratlan fordulatokat.

Igazi megpróbáltatások következnek Eve életében.

A modern élet számtalan stresszel jár, amit ha nem dolgozunk fel, megbosszulja magát. Összemorzsolja a személyiségét a főnöke? A felesége, barátnője nem tartja férfinak? Mindenki magába törli a lábát?
Normális esetben az ilyen emberek szívinfarktusban halnak meg, sorozat- vagy öngyilkossá válnak. Mi lehetőséget adunk arra, hogy mindenki szabadon gyilkoljon, kiadja magából a dühét.

Úgy tűnik Eve és Phil élete visszatér a rendes kerékvágásba. Phil új oldaláról mutatkozik be és a családi életük is boldog lesz.

A kislány közben folyamatosan a cukros polcot bámulta a nagy szemeivel. Kisebb koromban jártam egy ,,vadmentő’’ telepen. Ott sebesült vagy magukra hagyott vadon élő állatokat etettek s gondoztak. Volt azon a telepen egy őzgida, melyet valamiért magára hagyott az anyja. Annak a gidának voltak olyan szemei, jutott eszembe. Pontosan olyan mélybarna volt, tele naivsággal, ártatlansággal és egy kevés keserűséggel vagy magánnyal...

Lassankint jöhetne már, nyugovóra tér az Nap. Tán vadkan támadta meg? Vagy kóbor jobbágy olthatta ki életit szegénynek? De nem, Uram, hozd haza őt nékem! Solt ugyan nem nagy termetű, ámde szívós, barna bőrű, mandulaszemű, erős karú férfiember. Orra és álla hegyes, esze fürge. Mi Urunk, bocsásd meg néki, hogy kerüli az Te házadat! Édesanyját húsz év előtt pörölybe fogták, az erdő szélén küldték föl boldogtalan lelkit megbocsátásért az máglya füstjivel, Solt pediglen húsz éve mormogja ima...

A fordulatoknak nincs vége, de vajon újra olyan szép lesz minden, mint rég?

Kiment a teraszra és nézte a várost. Milyen nagy és erős: ezernyi fény, milliónyi lakos… Erős. Azonban ha sikerül a közel tízmillió lakost egymás ellen hangolni, akkor bárki könnyen átvenné felette az uralmat.