Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
tejbenrizs: Ennek több változatát is olvas...
2024-11-04 18:41
laci78: szerintem inkább ne, mert túl...
2024-11-04 07:24
Logan Ne'ran: gyakorold ezt még. Sokat.
2024-11-03 18:11
laci78: remélem ez komoly, mert viccne...
2024-11-03 17:19
Logan Ne'ran: Köszönöm szépen :)
2024-11-02 20:14
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Történetek

1881
Érzed a boldogságot, ahogy borzongató melegség járja át a tested. Vele töltenéd minden perced, érezni akarod az egész lényét. úgy érzed, ez valami földöntúli dolog. Megrészegít egyetlen érintése, vagy akár csak az, ahogy rád néz.
Csak nézed a gyönyörű barna szemét, a szőke haját, kedves mosolyát, és akkor ráébredsz: SZERELMES VAGY! ...
1748
Kérdezte magában. A választ senki sem adta meg. Csak a szél hangos, susogó hangja, és a baglyok huhogása hallatszott. A lány ismét elindult a vad rengetegben. A fák között hirtelen egy homályos emberalak tűnt fel. A lány megtorpant, megijedt és hátrált. Az emberalak közeledett. Egyre csak közelebb lépett a kislányhoz ért, majd megszólalt:
- Ne félj, én vagyok! ...
3032
A különleges tervezésű sportkocsit mindenki megcsodálta a piroslámpás negyedben. A makulátlan fényezésű jármű nem illett az utca szennyéhez. A külső fénytörésű üveg mögé bekúszó kíváncsi tekintetek meghozták a kívánt eredményt: a férfi kiszállt. Magas, széles vállú körvonalaiból belépett a sercegő utcalámpa homályos fényébe. Sokan megörültek a gazdag prédának. Néhányan azonban szégyenlősen, lehajtott fejjel támaszkodtak a bomladozó téglafalnak. A férfi villámgyorsan végigmérte az utcát,...
2061
- Még nagyon rég hallottam a nagyapámtól, kisfiú koromban. A legenda így szól: 2000 évvel ezelőtt ezen a vidéken, emberek, tündérek, óriások és törpék éltek békében, egymástól függetlenül. Minden fajnak megvolt a maga kis „országa” és uralkodója. Egy nap azonban, kelet felöl, túl a nagy hegyeken gonosz lények bukkantak fel. Ahol csak jártak, ott pusztítást hagytak maguk után. A tündéreket és a törpéket fenyegették, aztán, amikor betörtek a területükre, a tündérek és törpék szövetséget...
4340
A mosdást későbbre hagyta. Útban a kórház felé szinte alva tette meg az utat. Első útja a hullamosóba vezetett és megpróbált lelket verni magába. A recepcióhoz sétált, és méla undorral fogadta a rábámuló ügyeletes nővér unott tekintetét.
- Mi olyan sürgős?
- A rendőrségnek reggelre boncolási szakvélemény kell – játszotta meg a mindent tudót a babaarcú, kövérkés jelenség.
- Olyat mondjon, amit még nem tudok! – torkolta le durván.
- Elég szörnyen néz ki – szólt a...
1943
A történet 2001-ben kezdődött. Akkor már 2 éve együtt jártam a barátommal. Elsöprő szerelem volt, mely még most is tart, de azért átment egynéhány dolgon. Először is a párom új munkahelyet talált, és a kezdet, ahogy szokott is lenni, nem volt egyszerű. Én még tanultam, nem volt más dolgom, mint suli után várni a találkozást, és élvezni az együttlétet. Azonban kedvesem olyannyira a munkahelyi teljesítményével volt elfoglalva, hogy másról szinte nem is tudott beszélni. Ez természetesen maga...
2745
Megérkeztünk. Kipakoltam a ruháimat, pipere cuccaimat. Valaki bejött az ajtón. Nem érdekelt. Csak az én drága egyetlenemre tudtam gondolni. Mikor nagyban álmodoztam róla, hogy milyen lehet, amikor megcsókol, megölel. Ekkor valaki hátulról megfogott és megfordított. Ő volt az. Megcsókolt. Valami mérhetetlen boldogság töltött el. Mikor abbahagytuk a csókolózást, megkérdeztem tőle:
- Ezt miért kaptam?
- Mert őrülten szerelmes vagyok beléd!
- De... de ezt eddig miért nem...
3712
Hát igen, itt egy szuper kocsi, és mi nem tudjuk élvezni mit tud valójában – húzta Felicia is Tonyt.
Értem a finom célzást – vonta fel szemöldökét a focista, és a sebességmérő órára pillantott amikor kiértek a kanyarból. A mutató nem sokkal száz felett állt. – De még csak véletlenül sem szeretnék felcsavarodni egy fára. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Egy pillanatra csend telepedett az utastérre...
1959
Április 19. 2000.
Először úgy lett volna, hogy a családdal megyünk, de sajnos apát elvitték Sümegre. Móni sem tudott volna eljönni, mert ő folyton dolgozik. Andi, pedig szül. Így úgy tűnt, egyedül megyek el az ukrán fővárosba...
3504
Kedves olvasó
Ha úgy érzed, ez a történet rólad is szólhatna, ha egyetlen esemény, vagy érzés ismerősnek tűnik, mert magad is megélted már, akár mint szülő, akár mint gyermek, akkor kérlek, olvasd el újra, mert azt akarom, hogy megértsd. Minden kisgyermek egy-egy csoda, gyönyörű ajándék, melynek ragyognia, és virulnia kell. Ne hagyd, hogy akár csak egy is közülük, áldozattá legyen.
A szerző