A történet másolása az írónő tudomása és engedélye nélkül tilos!
2. fejezet
Életre szóló szívesség
Úgy rohantam ki az osztályból, mintha a tanár urat nem is ismerném. Raffaell hátat fordított és sietve elindult. Nem értettem, mi történik, de követtem... Követnem kellett és reménykednem, hogy nem a szüleinkkel történt valami. Raffaell a fiú öltözőig sietett, majd becsukta utánam az ajtót.
- Mi történt?! – kérdeztem, szinte sírva.
- Segítened kell! – mondta zaklatottan Raffaell.
- Miben? Mondd, mi történt? Bajba kerültél?
- Igen, mondhatjuk így is...
- Nem értem! Mondd el, hogy mi történt!
- Néhány hónapja megtetszett egy lány... Kihívást jelentett, nem adta magát túl könnyen. Sikerült baráti kapcsolatba lépni vele, és már majdnem a barátnőm is lett, amikor kiderült, hogy egy olyan... társaságnak a tagja, amelynek belső szabályai vannak. Csak úgy kaphattam meg a lányt, ha ennek a társaságnak én is a tagja lettem... De most... kaptam egy feladatot...
- Remélem, nem kell megölj senkit! – mondtam, hangsúllyal a hangomban.
- Nem... Másról van szó... Talán, hónapokig, de napokig biztos, hogy el kell szállásoljak egy személyt... De anyuékkal még nem beszéltem erről... Segítened kell meggyőzni anyut és aput.
- Lépj ki ebből a társaságból!
- Nem lehet! Elvesztem a lányt!
- Mikor érkezik az a bizonyos személy?
- Fél óra... Vagy, kicsivel több...
- Fiú vagy lány?
- Azt hiszem, fiú...
- Eh... Nem tudom, hogyan segítsek... Anyu és apu nem fogja hagyni, hogy egy vadidegen lakjon egy fedél alatt velünk... Hjaaa... Remélem, szeret is téged az a lány, ha már ennyi mindent megteszel miatta...
- Azt nem tudom, hogy ő szeret–e engem, de én szeretem őt...
- Szegény Edina és Timi...
- Mi van velük?
- Betegek –nevettem el magam. – A szerelem betegei...
- Nem értem... Nos, akkor segítesz?
- Igen, segítek. De...!
- De?
- De remélem, nem egy gyilkost fogok anyáék előtt a barátomnak bemutatni...
- Barát?
- Igen... Majd azt mondom, hogy három éve élek távkapcsolatban ezzel a fiúval és azért hívtam ide, hogy bemutassam.
- De lehet, hogy hónapokig marad...
-…Majd azt mondom, hogy jobban meg akarom ismerni...
- És ha nem engedik?
- Te most velem vagy ellenem vagy?... Ha nem engedik... Akkor, sírni fogok... Az mindig beválik...
Raffaellnek csengeni kezdett a telefonja. Összenéztünk, majd Raffaell válaszolt a hívásra.
- Tessék?... Értem... Máris indulok!... Gyere, Rozetta, indulnunk kell a vendégünk után!
- Rendben!
Elindultunk ki az iskolából, ami persze, nem volt túl könnyű... De egy titkos móddal,vagyis úttal, sikerült.
Kijutva az iskolából, megkérdeztem:
- Most merre?
- Úgy tudom, hogy a pláza előtt kell találkoznunk tíz perc múlva.
- Kíváncsi vagyok, hogy ki is pontosan ez a személy...
- Te nem félsz?
- Kitől?... A szekta tagoktól?... Nem!... Attól, akit a pasimnak fogok beállítani?... Tőle sem... Anyáéktól?... Rettenetesen...
Csak ekkor gondoltam bele, hogy lehet, hogy egy drogcsempész, egy őrült, vagy egyszerűen egy phsihopata fog velünk egy fedél alatt élni... Ha valami történt volna a családommal, egyedül én lettem volna a felelős...
Nem volt több időm elmélkedni, mivel megérkeztünk a plázához.
- Nos? – kérdeztem kíváncsian Raffaelltől.
- Nem tudom, Rozetta... Keress valakit, aki egyedül van sok csomaggal...
- Vén ember virágokkal... Síró, középkorú férfi... Magas, cuki pingvin-pasi, mellette fiatalabb cuki fura ruhás fiú...
a fiu pedig...khom....hat .....meglatjuk!:))
Azt értem, hogy szándékosan írod le homályosan a fickót, akit vendégül kell látni, de ez sem menne simán egy hétköznapi családnál. Hónapokra! Ez úgy alapvetően különös. Ezt bizony meg kell indokolni, és félek, az indíték semmivel sem lesz jobb, mint a tanterem ajtajának feltépése. Az író csak akkor állhat a rend elhagyásának pártjára, ha alapos indítéka van rá.
Azért fel a fejjel, de csak óvatosan! Sok hiba van benne, ami bizony elveszi a kedvét egy olyan olvasónak, aki szeretne az amatőröktől is jó színvonalú munkát olvasni. Bettaninak azt tanácsoltam, írjon először novellát, ne regényt. Ezt neked is megismétlem. Sokkal aprólékosabban kell megszervezni egy regényt, mint egy egyszerű gondolat köré formált pár oldalas novellát. Abban pedig megtanulhatod azokat a technikai elemeket használni, amelyek itt nem nagyon sikeresen működnek a kezedben.