Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br /> – Ez így...
Katherine Manson története folytatódik
Katherine Manson története folytatódik.
Friss hozzászólások
hellboy_80: Nem forditás, a folytatásban m...
2025-04-04 19:44
BURGONYA: EZT MÁR OLVASTAM ITT JOHNNY RÉ...
2025-04-04 18:27
Fecó1: Jöhet a folytatás!
2025-04-04 08:50
laci78: ez fordítás gondolom, azért ne...
2025-04-03 14:29
Szakállas: Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A hadistennő 16

XVI.
Alvilági út

Tyr és lánya ott álltak a döglött Fenrir farkas felett. Antonia nézte a megüvegesedett sárga szemeket, melyek meredten néztek a semmibe. Néztek, de nem láttak. Látta a rózsaszínű nyelvet, mely kilógott az állat szájából. Ínye félig felhúzva, kivillantak belőle acélos fogai, mintha kinevetné ezt a szörnyű világot, aminek előidézésében maga is részt vett.
- Undorító!- morogta a lány.
- Igen, de mi nem is azért jöttünk ide, hogy ebben a dögben gyönyörködjünk. Nekünk most a Gungnir kell csak. - mondta a hadisten, majd a kardjával felhasította az állat hasát, melyből azonnal kifordult belőle Odin és Sleipnir félig megemésztett holtteste. Tyr kifeszítette az apja hullamerevségbe állt ujjait, majd megszerezte a lándzsát.
- Megvan. - szólt.
- Rendben. - bólintott a lány. - Menjünk.

- Várj! Tudod egyáltalán milyen veszélyek vannak az Alvilágban?
- Elfejtetted talán, hogy önmagadnak tetted fel ezt a kérdést? Jártál már az Alvilágban?
- Ebben az időben még nem, ám a másik világban igen.
- Ugyanúgy vagyok, mint te. Az ebben az időben létező Alvilágot csak Hermod elbeszéléséből ismerem.
- Mi van Antoniával?
- Jobban van, bár még mindig eszméletlen. Most azonban nem miatta, hanem a többiek miatt kell aggódnunk, meg hogy megússzuk ezt a kis alvilági kalandot anélkül, hogy mi is ott ragadnánk.
- Nos akkor vegyük számba mi is történhet ott velünk- morogta a férfi, majd megkerülte Fenrir tetemét, s letelepedett a jobb mellső mancsára.

A lány testében lévő önmaga erre elhúzta a száját, mintha csak azt mondaná:„ Én nem tenném.”
- Ne nézz így rám, és tartsd meg magadnak a véleményedet!
- Te aztán nem vagy valami finnyás, már ami az ülőhelyed kiválasztását illeti. Biztos van benne pár bolha, de ha neked ez jó, akkor csak tessék!
- Nekem tökéletes! Tehát akkor lássuk az utat és a veszélyeket. Nos, kilencnapi lovaglás után fogunk megérkezni az Alvilághoz. A kilenc nap alatt bejárjuk az óriások és a törpék földjét, amely tele van homályos völgyekkel, félelmetes és komor meredélyekkel. Az Alvilág bejáratát a Gjöll nevű hídon át lehet elérni, amely színaranyból van, ám ha valaki ezen átmegy, a túlparton felejti minden reményét. Van még valami?
- Igen. Elfelejtetted a rácsos kaput, amely azonnal becsukódik az érkező mögött, és többé nem nyílik ki. No meg ne felejtsük ki a Hél háza körül hömpölygő iszapfolyót sem, ahol a bűnösök senyvednek, no meg a gonosz őröket, akik kardjaikkal leszúrják azt, aki megpróbál kimászni, vagy pedig égető mérget köpnek rá, és a sárkányokat se.

- Más?
- Nem tudok róla.
- Akkor irány észak!
- Várj egy kicsit! Olyan vagy, mint a tordai malac. Seggel mész a vályúnak. Van róla fogalmad, hogy merre van észak? Mert nekem lilám sincs róla.
A hadistent ez a mondat megakasztotta. Körbenézett, majd a már porig égett Azgardra, s ennyit mondott:
- Van! Azgard a hátunk mögött van, így arra nyugat van, tehát észak jobbra.
- Jó. Akkor menjünk!
Hirtelen azonban valaki elkapta Tyr vállát.
- Tyr!- szólította meg egy hang.

A hadisten megfordult, és meglátta Vidar arcát, aki azonban ököllel az arcába vágott. Tyr a földre zuhant, majd orrához kapott, s mikor ránézett a kézfejére az véres volt. Antonia is bele akarta vetni magát a harcba, ám Magni és Vé a torkának szegezte a kardját, s így megakadályozták ebben a cselekedetében.
- Te rohadék!- kiáltott rá Vidar, mikor Tyr felállt.
- Mi bajod van?- vakkantott rá idegesen Tyr.
- Tudod te egyáltalán, hogy mit műveltél? Hogy adhattad oda a kincset érő aranyalmákat egy halandónak? Hogyan engedhetted meg neki, hogy egyáltalán beleharapjon?
- Tudom mit tettem. Megjutalmaztam egy kiváló harcost!
- Nem, te ostoba! Halandót avanzsáltál halhatatlanná, és az életben maradt testvéridet megfosztottad a halhatatlanságuk visszanyerésétől!
- Miért fáj ez neked?
- Miért? Mert önkényesen felrúgta és megszegted Azgard összes, a halandókkal kapcsolatos szabályát.
- Azgard nincs többé, ahogy a szabályai sem!- szólt. De alig, hogy ezt kimondta, belehasított a szívébe a fájdalom.
- Hazaáruló!- kiáltottak rá a többiek.

Antonia ekkor kiszabadította magát a két férfi szorításából, akik lefogták, mikor közbe akart avatkozni. Tyr elé állt, és végig nézett az isteneken.
- Szép, mit mondjak, gyönyörű!- szólalt meg hidegen- Valakire azt mondjátok, hogy haza áruló, mikor ti idéztétek elő a pusztulást a saját hazátoknak? Ti, akik annyira készültetek erre a harcra, és biztosak voltatok benne, hogy nyertek? Ti, akik mindent megtetetek, hogy tovább szítsátok ellenségeitek gyűlöletét, ahelyett, hogy behúztátok volna fületek-farkatok, és meglapultatok volna?
- Hogy képzeled ezt? Mit tudsz te?
- Eleget láttam ahhoz, hogy tudjam, mekkora bakot lőttetek ezzel a kis háborúskodásotokkal! Ostobák vagytok! Azt hittétek, hogy mindenhatóak vagytok, és a világ uraiként bármit megtehettek! Takarodjatok, amíg meg nem gondolom magam, és nem küldelek titeket is apátok meg a többiek után!

Az istenek lehajtották a fejüket. Erre nem lehetett válaszolni. Belátták, hogy Antoniának igaza van. Tudták ők is az igazságot, és nem volt merszük vitatkozni. Némán álltak, és senki sem mozdult. Végül Antonia volt, aki megunta a csendet és a tétlenkedést.
- Gyerünk, Tyr! Van még egy elintézetlen ügyünk!
Megfogta a férfi csuklóját, és elindult, maga után húzva őt. Tyr otthagyta a többieket, és a közelben lévő lovakra felugrottak és elvágtáztak. Kilenc nap és kilenc éjjel lovagoltak Észak felé, Hél országába. Antonia az egyik pihenő alatt magához tért.
- Hol vagyok? Mi történt velem?- nézett körbe, mivel az egyik sötét völgyben egy fekete fa alatt tartottak pihenőt valahol a törpék országának szívében.
- Magadhoz tértél?- kérdezte Tyr, aki épp mellette ült.
- Igen, de mi ez a hely, és hogy kerültünk ide?
- Ez a törpék országa, és egy lezáratlan ügy miatt megyünk az Alvilágba.
- Igen, most már emlékszem.
- Örülök, hogy jól vagy. Mire emlékszel a Ragnarökből?
- Hát, hogy megsérültem harc közben, aztán Heimdall és Loki ütközete, aztán meg az aranyalmák, de hogy utána mi történt abból semmire.
- Nem, baj, majd elmondom neked. Most pedig, ha lehet, folytassuk utunkat.
- Jó.

Ismét nyeregbe szálltak, és tovább mentek. A lovak frissen ügettek, ez Antoniát is felrázta a kábulatából. Agyában még most is csak emlék foszlányok kavarogtak arról az időről, amíg nem volt önmaga. Elgondolkozva ügetett a hadisten mellett, akinek az Alvilág veszélyein járt az esze. Végül azonban a keskeny út végén egy barlangnál megpillantották az Alvilág bejáratát.
Folytatások
2730
Hél tapsolt egyet, mire az emlegetett ellenfelek előléptek a trón mögötti teremrészből. Elsőnek az Öregség, majd a Szerencsétlenség, az Éhínség és a Veszély. Megálltak a trón ellőtt, kezükben vagy lándzsa, vagy, pedig pallos volt. Hél megadta a jelet, mire az Öregség Antoniára, míg három társa Tyr-re vetette magát. Egyiküknek sem volt könnyű a dolga, és számtalan sérülést szereztek, ám viszonozni őket nem volt könnyű, főleg Tyr-nek, akit három oldalról is támadtak...
Előző részek
2423
„Okosabb, ha letűnök, mielőtt még Azgard teljesen összeomlik.” Már tudta mi a menekülés egyetlen útja, ám Antoniával a karjában nem lesz könnyű végrehajtani. Az ájult lányt a vállára vette, s futni kezdett. A falon úgy ugrott át, mintha nem is lett volna, s a vizesárok szélétől kétlépésnyire ért földet. Sajnos a landolás nem úgy sikerült, mint ahogy tervezte, mivel hármat bukfencezett, és Antoniát is el kellett engednie, mert nem akarta, hogy az új hadistennő a nyakát szegje. Így a lány...
2747
Az óriások erre megrohamozták őket, és vad viadal bontakozott ki köztük. Antonia is keményen harcolt, és pár óriást a másvilágra küldött. Ám az egyikkel nem igazán tudott elbánni, és több súlyos sebet is beszerzett, ám a Teiwaz segítségével kitartott. Az óriás épp halálos csapást akart méri a lányra, aki leesett a lováról, mely Azgard fölött lebegett, mely már lángolt, s a nővérei holtteste is szanaszét hevert Azgadron. Az ifjú harcos hatalmas veszélyben volt, mivel körülötte a tűz, előtte...
2530
A hadisten hazament, és nagyon fájt neki az Odinnal való beszélgetés, elsősorban Antonia lebecsmérlése miatt, másodszor pedig a lehetetlen ígéret miatt.
„Mi az ördögnek tettem ezt az ígéretet, miért?” - gondolta haragosan. Antonia is látta, hogy apja nincs igazán rózsás hangulatban.
- Valami baj van?- kérdezte meg, mikor látta, hogy megjött.
- Nem, nincs semmi.
- Tyr! Ne hazudj nekem, kérlek! Látom, hogy van valami! Nekem bátran elmondhatod, tőlem nem fogod visszahallani!...
2498
Ismerte már Tyr csókját, hiszen egyszer már megcsókolta, de akkor nem a szerelem vezérelte, hanem, a sajnálat. Meg akarta könnyíteni a dolgát, és nem akarta, hogy lelkiismeret furdalása legyen. Ám ez most más volt, egészen más. Tyr keze végigsimította az arcát, a testét, s a lány megremegett, amit Tyr elégedetten nyugtázott. Nyelve szétfeszítette a lány fogait, és a szájába hatolt. Az fiatal lány teljesen elgyengült. Belecsókolta a nyakába, s gyengéden harapdálta...
2374
Az istenek mosolyogtak, bár ezen a gyűlésen senkinek sem volt kedve igazán mosolyogni. Komor és rideg volt ez a gyűlés, és ezt a kis kitérőt leszámítva az is maradt. Mikor véget ért a tanácskozás, az ifjú harcos úgy érezte, mintha két órán keresztül egy végtelenül hosszú gyászbeszédet hallgatott volna végig. Borzalmasan érezte magát, ezért úgy döntött, sétál egyet, és megpróbál felejteni...
Hasonló történetek
4512
A repülőút kellemes volt és Cooper két óra múlva már a washingtoni lakásban volt. Ez nem volt olyan előkelő, mint a New Yorki, de azért nagyon otthonosan volt berendezve. Kapus sem volt, így Cooper simán bejutott. Gyorsan felmérte a terepet.
6559
Kedves Olvasó! Ezt a regényemet 1999-ben írtam. Azóta Saddam Hussein hatalma megdolt. Sajnos nem olyan kevés vérrel, mint ahogy az ebben a regényben történt.

Kedves Olvasók!
Fogadjátok sok szeretettel Letíciától ezt a folytatásos regényt, mely 42 részes lesz!
Jó olvasást! Anita, anita@mellesleg.hu
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: