Tom55 beküldött történetei

- Állítólag valamilyen állat kószál szabadon. A Norbit is valami állat támadta meg úgy halottam.
- Sanyit is állítólag. - mondta szomorúan visszaemlékezve.
- Nem tudom. Nem hinném, hogy egy őrült lenne a faluban, pont itt? Szerintem valami vadkutya lehet az, sokkal jobban eltudom, képzelni. Annyi bazi nagy dög van ebben a faluban, egyáltalán nem lepne meg, hogy az egyik megveszett volna és elszabadult...

- Uramisten! Uram iste... - kapkodta a levegőt az ijedségtől, de ezután az éhség megtette hatását és rávetette magát a nőre. Az hiába akart rohanni, egy lépés után megragadta fekete göndör haját és kitépett egy darabot belőle. Ordítva esett össze szerencsétlen tanár, már segítségért kiabálni sem volt ereje. A lény megmarkolta a fejét és karját, majd hatalmas fogait a nyakába mélyesztette, újra és újra...

- Mennyi köze lehet vajon a farkasember mitológiához? - bíbelődött.
- Fogalmam sincs. Az is előfordulhat, hogy többen is vannak vagy csupán csak egy állat mutálódott így el, esetleg egy ember változott már át és azt üldözzük.
- Tényleg, az átváltozás! Miket tudsz, hogy hogyan változhat át valaki ilyen állattá? - érdeklődött.
- Az Interneten rengeteget találtam. Valamelyik azt állítja, hogy akkor alakul át egy ember, ha a dög megkarmolta, megharapta vagy olyat is olvastam,...

- Tegnap este... találkoztam vele... láttam! - mondta borzadva.
- A férfit akit szerdán vettél észre az ablakból?
- Az nem férfi volt! - szólt rémülten.
- Mi? Mi történt? Mond már el!
- Láttam őt! Tőle kaptam ezt a pofont...
- Gondoltam, de ki volt az? - türelmetlenkedett.
- Amikor felidézem az arcát... elfog a rettegés.
- Miért? Megfenyegetett, hogy megöl? Ezt el kell mondani a szüleidnek és a rendőrökne...
- Hát nem érted? - vágott közbe....

- De én körülnéztem, mégsem láttam, és nézd csak! - kicsit arrébb lépett, majd leguggolt- Itt eltűnik, a kerítés pedig több méterre van még, ekkorát nem tudott ugrani, ugye?
- Ekkorát? Hát... nem, szerintem sem. Mintha elrepült volna vagy...
- Vagy valaki felemelte és elvitte. Nézd! A nyomoktól egy méterre sincs, van egy másik lábnyom, de az túl nagy ahhoz, hogy állaté legyen.
- Ez nagyobb az én lábamnál is! Valaki itt járt tegnap? Biztos az új szomszéd, a Zoli. Bár neki...

- Valoryn kapitány! Megvizsgáltuk az út többi részét, és mindent rendben találtunk. - mondja fiatalos hangján. Kinézetre hasonlít Valorynre, az öltözete sem olyan, mint a többieké, inkább mint a kapitányé, de az arca teljesen más. Ő sokkal fiatalabb és parancsra készen álló ember.
- Rendben. Hamarosan sötétedik, már késő délután van. Nem fogunk sokat menni! - mondja Valoryn meggyőzően...

- Nos, emberek! Azért hívtalak össze titeket, mert cselekednünk kell! Ha igazunk van, akkor Worton visszatért, és támadni fog. A miénk csak az egyik falu lehetett a sok közül, melyet ork támadás ért. Valakinek el kell indulnia az emberek egyik nagy várába, Metronómba, hogy értesítse az ott lévő uralkodót, Dallast, a helyzetről. Annavanta, a tündér íjász az utazóval tart bizonyíték gyanánt, hogy igazat szólunk Wortonról. - mondja hangosan Mullich, majd hozzáteszi: Én elvállalom ezt az...

- Még nagyon rég hallottam a nagyapámtól, kisfiú koromban. A legenda így szól: 2000 évvel ezelőtt ezen a vidéken, emberek, tündérek, óriások és törpék éltek békében, egymástól függetlenül. Minden fajnak megvolt a maga kis „országa” és uralkodója. Egy nap azonban, kelet felöl, túl a nagy hegyeken gonosz lények bukkantak fel. Ahol csak jártak, ott pusztítást hagytak maguk után. A tündéreket és a törpéket fenyegették, aztán, amikor betörtek a területükre, a tündérek és törpék szövetséget...

- Ki maga? - kérdezi meglepő arccal Mullich.
- A nevem Orrin. - válaszolja a csuklyás ember teljes nyugodtsággal - Viszont most nekem van pár kérdésem! Először is: magát hogy hívják? Másodszor: hogyan sikerült ide, egy nyílvesszővel a vállában, elfutnia a támadói elöl? Harmadszor: kik rohanták le a falut?
- Mullichnak hívnak, és orkok voltak a falu támadói!
- Micsoda?! Orkok? - kérdezi feszülten Orrin, majd feláll - Az lehetetlen! Az orkok olyan messze élnek innen, hogy...

Ahol e történet játszódik, az olyan világ melyben még senki se járhatott, kivéve az ott élőket. Fantázia világnak is lehetne hívni, de én inkább a korlátlan szabadság világának nevezném. Viszont ez a történet nem éppen a vidám életről szól, hanem arról a harcról, hogy békében maradjon a világ...