-

Zokogtam volna, ha velem vagy.
De így csak fájdalmasan könnyezett szemem.
A tollat most végleg leraktam,
S kést vesz fel újra fáradt, elhasznált kezem.
Levelek ezreit alkotta eddig,
Ezekből hármat Te is láttál,
De jajj-szavam ne jutott el füledig,
Hát várom testem, lelkem halálát.

Íme hát: olvsd utolsó versemet.
Nem írok Neked többet.
Amíg élek, csak Téged szeretlek,
-Bármit is gondolsz- örökre.