A "" kifejezés eredménye:

Meghalt a becsület. Temetésére ki jő?
Milyen lesz nélküle a jövendő?
Búsan ott áll sírjánál a szeretet és lágyság,
Felé les a pimaszság...

Pajtása nem akadt, kevés barátja elmaradt, midőn felesége elvesztését feldolgozni képtelen édesapja hazatérve a kocsmából, ahol egyre több időt töltött, tombolni kezdett – az ital mindig agresszívvé tette. Egy alkalommal a régi tévét is lerúgta helyéből, az azóta nem működött – igaz, míg funkcióját rendesen ellátta, sem gyakran volt bekapcsolva: a férfi nem bírta a zajokat...

Átvitt szavak, melyeket csak szívem ért,
senki sem küzd, rég már a szívemért.
Inkább az én vérem ontják, onmlik, mint zápor,
én őszinte lennék, úgy Isten igazából...

Csend borul a sírra, nem tudni kit rejt a hant
Milyen lélek nyugszik itt, ki lakik alant

Egy név van csupán, egy emberből csak ez maradt
Lehetett életében Krőzus, vagy...

Feleszméltem, kezemre néztem, ami csorgott a vértől, aztán a lény csonkított maradványára pillantottam és elfogott a rosszullét. Egyenesen a földre zuhantam, majd sötétség...

Kusza lábnyom lehetek hófedte lelkeden,
Folyton oltja jeges szeled égő szívemet.
Tegnap még enyém voltál, két karoddal átkaroltál,
Ma már meghurcoltál, s hideg csókkal elbúcsúztál...

Elolvasom »