A "" kifejezés eredménye:

Ködben vagyok - élet bús töredéke,
Fénylő viharlámpa, mit szél lenget,
Kit összetörött rég sok élte,
Ki köveket és homokot vet...

A pasas meglendítette a baltát, hogy lesújtson. Zoli azonnal lebukott, a fejsze a bal válla mellett hasított a levegőbe, kis híján elkapta a bal karját. Amint félreugrott, a férfi bal marka megragadta a nyakát, és keményen nekicsapta az ajtónak. Zoli köhögve, kapálózva próbált kiszabadulni a szorításából, de hiába csépelte a kezet, tulajdonosa vigyorogva zárta összébb az ujjait a nyakán...

Az ötvenes férfiak sosem haza mennek, ha így sietnek – jut eszembe, ahogy utána eredek. A nő és ő valami régi kapcsolatban lehetnek, talán az ürge tanította, éreztem benne valami hasonlót. Viszont a fáradtságnak hála, talán innom sem kell. Útközben rágyújtok, aztán a második szívás után eldobom. Az az érzésem, még így okádás előtt, hogy nem csak ketten megyünk ugyanoda, hogy nem csak én követem őt...

Ezt a társaságot csak a zene szeretete hozta össze. Minden zenét elfogyasztunk, de máshogy esszük a gyorsmenüt, máshogy gyönyörködtet az ünnepi asztal változatossága. A lényegen mit sem változtat. Igényt kielégítő elégia… Szükségleti cikk...

Olyan vagy, mint a Mona Lisa…
Mosolyod sejtelmes, mint mögötted a táj,
Óh, az a titokzatos, az a mosolygó kis száj…
Olyan vagy, mint a Mona Lisa,
Szeme hunyorít, mintha...

Nem hagyok itt semmit, ha elmegyek
csak a rosszat, a fájdalmat és a lelkemet

Megettek a patkányok, kirágtak belülről
ki nyerészkedett, most kéz morzsolva örül ...