A "" kifejezés eredménye:

magánysarokban kuporgok már megint
ha én lent, te fent, ha bent vagyok, te kint ...

„ Tömeges öngyilkosság a Genfi tó partján.
Három férfit találtak vízbe fulladva. A rendőrség még nyomoz az ügyben. Az indíték egyenlőre ismeretlen. Talán egy szekta tagjai lehettek, akik rituális öngyilkossággal vetettek véget az életüknek. Ezt a tényt látszik alátámasztani az is, hogy tegnap volt a hónap utolsó teliholdas éjszakája, mely remek alkalmat szolgáltathat az efféle rituáléknak...

A halál az, ahol az ember megbékél a sorssal.
Angyalok röpködnek körülötte,
S ő halad egyenesen a fény felé.
A hófehér tisztaság felé.
A nyugodtság, a békesség felé......

Már mindent tudok, ennek fejében: Nem csalódhatok, nem Élhetek reményben. Az utolsó ember megtanulta a hibát: Nincs értelme a létnek, ha keserű a világ. Eddig ragaszkodtam földi Életemhez, most, hogy egyedül vagyok, mennék a lelkekhez. Méltán hagyom itt szeretett hazám, a legjobb ember mondja végső szavát: Végre az én lelkem is megtanulta a leckét: Utódaink nélkül mit ér az öröklét? Végre megértettem, az egyértelmű jelzést: Az örökÉlet sem tarthat mindörökké! ...

Fáj! minden egyes hazug szavad.
Fáj! e mélyről feltörő féktelen harag.
Fáj! minden rímmel lezárt kereszt.
Fáj! a szívből való őszinte szerelem...

Parázslott szemében a tűz, mikor megláttam. Sokan mentek el mellette aznap. Senki nem figyelt őreá. Az emberek csak átléptek rajta. Senkit sem érdekelt, hogy mi lesz a sorsa. De benne a tűz, csak égett, és égett, mikor két szép szemem reá tévedt...

Péter bácsi közben óvatosan kiemelte az ernyedt, puha rongycsomóként heverő macskát a hordozóból, és a hálószoba felé indult vele. A besötétített helyiség félhomályában tompán sejlettek az ágy körvonalai, arrafelé indult terhével. Odaérve óvatos mozdulattal a fekvő alak mellé helyezte a macskát, miközben fennhangon elbúcsúzott tőle.
- Szervusz, Csizmás, kiscicám. Meglátod, nagyon fognak itt szeretni téged, jó dolgod lesz...

Egy ember ballagott az ősi ösvényen,
túl a világon, túl a mindenségen.
Zsebretett kézzel, jókedvűen fütyörészett,
hirtelen zajt hallott, erre ijedten körülnézett...
De...

Fura. Nem ismertem én őt soha.
Látni se sűrűn, bár megjelen
Egy magányos, nyári éjjelen,
Hol az álmokat kergetik csalfa
Gondolatok, s lomhán forog köröttem
Szelíd,...