A "" kifejezés eredménye:

Álmomban nézlek
- álomvilágban élek -
Csak ott lehetek boldog...

Táncot jár a vágy...
Érzem, hogy izzik a testem;
Táncot jár a vágy...
Többé már el nem eresztem;

Bennem ég az éj...
Zúgolódik a érverés;
Bennem ég...

Hát itt vagyok; eljöttem újra.
Nem térhetek én még nyugovóra,
Alaktalan kín lakik szivemben,
És nem fog engedni soha,
Mégis eljöttem, bár mostoha
A lelkem...

Lüktet, dobban, sistereg a hang,
Nem állja útját se tenger, se fal.
Minden hang egy-egy érzés,
Minden dallam egy-egy kérdés...

Színek sokasága tárult elém. Összemosódtak, így új csodás alakokat hozva létre és én szédülni kezdtem, így elkaptam a tekintetem. Úgy éreztem, hogy itt a vég...

Legnagyobb magányának csak egy ember szabhatott volna gátat, de az ő számára már csak egy homályos folt volt egy régi lepedőn. A szél időközben elfújta, meggyötörte azt, s már saját gazdája sem veszi elő többé. Így megy ez. Van, akinek könnyen megy a mosás, és van, aki csak halogatja, halogatja a szennyest, cipelve azt az idők végezetéig. Nos, ő is egy ilyen ember volt...

Hirtelen szétröppentek gondolataim, nem volt testem, mi tartana egyben? Elvesztem majdnem, és utolsó érzésként, hisz ez lapult legmélyebben, az Élet utáni vágyam magammal vihettem. Szép lassan a sok fontosságot magamba sűrítettem, az elvakult hátráltatókat (a sok egyéb, nem szükséges gondolatot) gyorsan elvetettem...