Szerettél már úgy valakit?

Szerettél már úgy valakit, hogy véresre sírtad miatta a szemed? De nem érdekelt...
Szerettél már úgy valakit, hogy képes lettél volna ölni érte? De nem volt fontos az az élet...
Szerettél már úgy valakit, hogy a képét mindenhova kiraktad, csakhogy el ne felejtsd? De nem tudnád elfelejteni, mert a képe mélyen a szívedbe van vésve...
Szerettél már valakit úgy, hogy bolondot csináltál magadból, csakhogy ő mosolyogjon? Ő boldog volt,
de téged mások gúnyos kacaja a csontodig égetett, de nem érdekelt, mert ő boldog volt...
Szerettél már úgy valakit, hogyha ő tett rosszat te vállaltad fel? Pedig súlyos volt a bűn...
Szerettél már úgy valakit, hogy magadra vállaltad a tettét? Pedig ő megkönnyebbülve sétált tovább és
téged tapostak halálra...
Szerettél már úgy valakit, hogy ő elárult téged, de a te válladon sírta ki magát?Utána újból elárult, de
nem érdekelt, mert hozzád jött vissza, ha neki valami fájt...
Szerettél már úgy valakit, hogy te minden kívánságát teljesítetted?Pedig ő mindennek elmondott a
hátad mögött aminek megvolt az ára...
Szerettél már úgy valakit, hogy odaadtad mindenedet neki? Pedig ő tönkre tette az életed...
Szerettél már úgy valakit, hogy miközben ő bent a melegházban ölelt egy lányt, te odakint az esőben álltál kezedben egy pisztollyal és rá vártál? De nem jött és te nem maradtál...
...Én szerettem...