Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A "" kifejezés eredménye:
6 381-6 390 megjelenítése a(z) 21 811 elemből.
Lassan pirkad... A Nap első sugarai lustán nyújtogatják fényüket a világ felé. A vámpírok ideje most lejárt. Napközben elhúzódnak az épület sötétebb részeibe, és ott várják a csillagfényes, áldozatokat ígérő éjszakát.
Ám ma minden másképp történt. A hölgyek épp pihenni készültek, amikor valaki erélyesen megrázta az ezüst oroszlánfejes kopogtatót.
- Ne nyisd ki! Ez biztosan csapda! - sikoltott Helena.
- Csapda? Csak kíváncsi voltam, mennyire vagytok rászedhetőek. Úgy...
Ám ma minden másképp történt. A hölgyek épp pihenni készültek, amikor valaki erélyesen megrázta az ezüst oroszlánfejes kopogtatót.
- Ne nyisd ki! Ez biztosan csapda! - sikoltott Helena.
- Csapda? Csak kíváncsi voltam, mennyire vagytok rászedhetőek. Úgy...
És akkor, a fülsüketítő csenden át, egyszer csak meghallott valamit. Mintha egy ember szuszogása lenne. Nem, biztos csak képzelődött… Vagy a saját szuszogását hallotta. Carl visszafojtotta lélegzetét, és egy pillanatig úgy tűnt, hagy csend van. De aztán ismét hallotta. Egy ember szuszogott valahol lassan és ütemesen, mintha aludna. Ahogy hallgatta a szuszogást, egyre inkább félni kezdett tőle. Talán nem is ember, hanem egy állat… vagy egy szellem. Nem szellemek nem léteznek, szellemek...
Hamarabb kellett volna cselekednem. Kétségbe voltam esve, hiszen átsétált a hálószobájába és az éjjeliszekrény fiókjából egy fegyvert húzott elő. Tudtam, ha most nem cselekszem, mindkettőnknek vége.
- Kérlek, ne tedd…
Zavartan nézett körbe a szobában, mire megpillantott engem az ajtóban állva. Sajnos pont most volt az idő, amikor nem tudtam a szárnyaim felett uralkodni. Ha akartam, ha nem éjjel egy és kettő között így kellett mászkálnom… még jó, hogy el tudtam tűnni az emberek...
- Kérlek, ne tedd…
Zavartan nézett körbe a szobában, mire megpillantott engem az ajtóban állva. Sajnos pont most volt az idő, amikor nem tudtam a szárnyaim felett uralkodni. Ha akartam, ha nem éjjel egy és kettő között így kellett mászkálnom… még jó, hogy el tudtam tűnni az emberek...
Beküldte: Titto Puente ,
2008-08-02 00:00:00
|
Regény
- Elnézést! Van itthon valaki? - nem jött válasz. Vártam úgy egy percet, s a kis ördög a bal vállamon azt súgta a fülembe, hogy hajtsam félre a bejáratot takaró posztót és lessek be. Így is tettem. Óvatosan odaléptem, megfogtam a rongyos anyag szélét és egy centire félrehúztam. Odahajoltam a réshez, hogy beleshessek, s mikor már pont a réshez illesztettem a szemem, s fókuszáltam volna a benti dolgokra, félrelibbent a rongy és egy nagy, barna szemű valakivel néztem farkasszemet...
- Jól vagy?
A lány rémülten bújt hozzá.
- Felébredt. Az Elfek őre. Akit elzártunk. Felébredt.
Ronan nem értette, de tudta baj van. És hallgatnia kellett volna a lányra. Még akkor. Megvan a baj. Most már mindegy neki. Felállt és farkasszemet nézett a Trollal közben karjaiban szorosan fogta Liret, aki még mindig rémült volt.
- Nyugodj meg. El fogom intézni.
A lány megrázta a fejét és felébredt rémületéből.
- Meneküljön.
- Nem…
A lány rémülten bújt hozzá.
- Felébredt. Az Elfek őre. Akit elzártunk. Felébredt.
Ronan nem értette, de tudta baj van. És hallgatnia kellett volna a lányra. Még akkor. Megvan a baj. Most már mindegy neki. Felállt és farkasszemet nézett a Trollal közben karjaiban szorosan fogta Liret, aki még mindig rémült volt.
- Nyugodj meg. El fogom intézni.
A lány megrázta a fejét és felébredt rémületéből.
- Meneküljön.
- Nem…
Minden álmom hozzád vezet,
Mondd meg kérlek minek nevezzelek?
Szerelmemnek, mert kiugrik szívem ha látlak
Kedvesemnek, mert téged úgy várlak...
Mondd meg kérlek minek nevezzelek?
Szerelmemnek, mert kiugrik szívem ha látlak
Kedvesemnek, mert téged úgy várlak...
Páromnak Lacinak sok-sok szeretettel és mélyből fakadó érzelmekkel!
Ott állt egy szomorú démon
Ronda volt, gonosz és félholt
De tán, ott a túlvilág kapujánál
Nem ő volt csak, kit rosszra csábít a világ
Dalba kezdett, rondába...
Ronda volt, gonosz és félholt
De tán, ott a túlvilág kapujánál
Nem ő volt csak, kit rosszra csábít a világ
Dalba kezdett, rondába...
James is érezte. Látta az egyre sötétedő termet, és akkor rádöbbent. Dementorok! Abban a percben megpillantotta az elsőt, és olyan rémület fogta el, mint még soha életében. Lily! Csak rá tudott gondolni. Az egyik éppen felé tartott, és csak nézte, megkövülten. Vörös haja meglibbent, ahogy a szörnyeteg elszívta a levegőt, és vele együtt minden boldogságot. James nagyot ordított, és felrántotta barátnőjét, majd a megdöbbent Sirius karjába lökte, és rohant Lily felé. Will megpróbálta elrángatni,...
Gondolom kíváncsi vagy arra is, hogy mi történt a világgal miután legyőzték a hadurat. Háborúk jöttek, elborították az egész világot, hősök jöttek, epikus csatákat vívtak, szörnyeket teremtettek, amiket le kellett győzni. 3 testvér tűnt fel, akik rájöttek, ki a gonosz a világban, aki a háborúkért felelős: a mágus volt. Ura halála után még mindig élt, és élvezte a pusztítást...