A "" kifejezés eredménye:

Pár nappal a lovag legyőzése után, a varázskard birtokosa, Ádám, megindult, hogy legyőzzön egy trollt, aki városokat rombolt le. Szerencséjére egy kalandor, akit a troll sebzett meg, megmondta, hogy merre van a barlangja. A célja elérésének érdekében át kellett mennie a legveszélyesebb erdőkön, a legmeredekebb hegyeken és a legvadabb folyókon. Pár óra múlva elért a lény lakhelyéhez...

Éjfél körül,az esthomályban,
Mikor mindenütt csend honolt.
Egy sötét kis utcácskában,
Bandukoltam egykoron...

Lajos, a vár lovagja egy szép napon elindult az erdőbe megfelelő ellenfelet keresve. Eddig ugyanis senki nem tudta legyőzni őt. Hirtelen kiért egy rétre. Volt ott egy nagy szikla, amin egy ember ült. Volt rajta szürke páncél és volt egy hosszú kardja a földön, pont mellette. De ez az ember csak ott ült, és bámulta maga előtt a szép, zöld füvet...

Ölemben fakó fényképek
Ormótlan hegyei,
S felderengnek régi emlékek,
Mint a múlt tündöklő csillagai

cikáznak át álom – szőtte egemen,
Hanyatló fénynyalábot...

"Hol vagyok? Mi ez a sötét? Hol van Manhattan?" kérdezte, egy fiatal lány. A sötét, kormos hely megrémisztette a fiatal lányt, akinek utolsó emléke egy autó volt, dudaszó, majd egy sikoly... "Hol lehetek..?" - kérdezte magában.
- Hahó... - szólt elhaló hangon a feneketlen sötétségbe.
Meglát egy ajtót, s arra veszi az irányt gyorsított lépésekkel, mert minél hamarabb el akarja hagyni ezt a feneketlen sötétséget, csak a nagy piros ajtót látta meg, amin egy...

- Ön Julius Dreamer, Roll-ból, a Gilla folyó partján Phoenix-től nyugatra, nyolcvan mérföldre…?
- Igen, de nem értem mi ez az egész?
- Nagyon egyszerű, a központi számítógépünk havonta kisorsol valakit, aki a cégünk által szervezett utazások egyikén ingyenesen résztvehet.
- Na de, mégis hány fő részvételével, mennyi időre…?
- Nos, a bemutatóink harminc másodpercesek, az utazások tíz kerek perc és egy főre szól a lehetőség.
- Mi van? Maga viccel velem? Tíz...

Mint ellobbanó gyertya lángja,
mit kioltott az éji pára
suhanó, nedvdús teste,
törött kis szívem úgy leste
a csillagok bűvös hunyorgását...

Vigyázzatok Elvtárs-Urak! Ne srófoljátok fölfelé az árakat.
Mert ha az árakat fölfelé srófoljátok,
A jövő év helyett ötvenhat szakad le reátok!

Éhes pókszemével les rám az éj,
tüskés csápjaival szívemben kutat,
zsákmányul kínzó fájdalmat remél,
de hűs feledés vájt magának utat...